Közélet, hírek

Miért jó a távhő?

1/3

?>
?>
?>
1/3

Miért jó a távhő?
Közélet, hírek

Miért jó a távhő?

2018.12.13. 19:47

Cikkinfó

Szerzők:
Móré Levente

Földrajzi hely:
Budapest

Budapesten most különösen kézzelfogható a változás, amit a távfűtőhálózatok fejlesztése hozhat. A távhő Budáról Pestre való átvezetése miatt szinte folyamatosak a dugók az Erzsébet híd lábánál, az igazi változás azonban a föld alatt zajlik. Arra kerestük a választ, hogy miért éri meg a távhő és miért fordítanak külön gondot számos nyugati országban az ilyen hálózatokra?

Annak, hogy a távfűtési rendszereket szerte a világon életben tartották, két oka volt: kényelmes és olcsó. Ez látszott megdőlni az egyre fejlettebb fűtési rendszerek térhódítása miatt, ugyanakkor a távhőrendszerek korszerűsítése miatt ismét afféle reneszánsz tapasztalható. A korábbi előnyökhöz ma már az is társul, hogy tiszta és környezetbarát megoldás, amely igen stabilan üzemeltethető.

Egész Európára jellemző a távhőszolgáltatás széleskörű elérhetősége. Bár a hazai épületek 16 százalékában van ilyen szolgáltatás, ami az EU átlagánál nagyobb, a Baltikumban vagy Bécsben a távhő használatának aránya ennél is jelentősebb. A skandinávok a jelenlegi 50-60 százalékot is szeretnék tovább növelni – ami nem véletlen. Míg a lakossági földgáz rossz árképzése miatt itthon a távhőszolgáltatás még mindig nem versenyképes a gázzal szemben, az Európai Unió tagországaiban a távfűtés az egyik legolcsóbb, ebből következően legnépszerűbb fűtési mód.

Egyre jellemzőbb a kapcsolt hőtermelő erőművek kialakítása, amelyek egyszerre állítanak elő elektromos áramot és hőenergiát, ami a távfűtésben hasznosítható a leginkább; a mai előírásoknak megfelelő csővezetékeken pedig jelentősen csökkent a szállítás miatti hőveszteség. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy a távfűtés (még itthon is) sokkal olcsóbb lett a korábbiaknál. Budapesten jelenleg a megtermelt távhő 44%-át állítják elő kapcsoltan működtetett fűtőerőművekben, ami közel fele a nyugati országokban tapasztalhatónak. Van tehát fejlődési lehetőség, de már az eddigi eredmények is mutatják, milyen jelentős változások érhetők el.

 

2/3

 

Megéri?

A távfűtés talán legfontosabb előnye a jövőre nézve a hőtermelés rugalmassága. Míg az egyedi fűtés esetén nem egyszerű az áttérés az egyik tüzelőanyagról a másikra, a központi hőtermelésnél ez gyorsan kivitelezhető, kis beruházásnak számít. Tőlünk északabbra a megújuló energia felhasználásának növelési lehetőségét látják a távfűtésben, hiszen egyszerűen üzemeltethető számos különböző energiatermelő eszköz segítségével – lehetséges kombinálni a geotermikus, a napenergia és például a hulladék elégetése során keletkezett energiát.

A másik ok a stabilitás, hiszen a kapcsoltan áramot és hőt is termelő erőművek hatékonysága jóval nagyobb (több mint 90%), mint akár a legkorszerűbb, csak áramot termelő gázerőműveké (amely legfeljebb 58%). Nagy előny ez, ami ugyanakkor csak megfelelő nagyságú hőpiac jelenlétében érvényesül, vagyis érdemes kiterjeszteni a hálózatot, mert így a távfűtés egyre olcsóbb lehet.

A szigorodó energetikai előírások biztonsági okokból, ráadásul nemcsak az új kazánokhoz, de a meglevő gáztüzelő berendezésekhez is előírják a kémények bélelését. A béleltetés árából gyakran a távhő fogadásához szükséges csőhálózatot és fűtőtesteket ki lehet építeni a lakásokban. Bár egyelőre még nem tudni, hogy milyen támogatásokat igényelhetünk majd a távhőre való átállásra, szerencsére ez sok esetben nem igényel majd komoly beavatkozást. Ha egy lakásban például cirkófűtés üzemel, az átállás gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy összekötnek két csövet.

 

1/3

 

Bécs

Az osztrák távhőtermelő berendezések háromnegyede kapcsoltan állítja elő a hőenergiát, s a hőtermelésben a primer energia is lényegesen hatékonyabban hasznosul. E rendszer megbízhatósága még az energiahálózaténál is jobb. A folyamatosan bővített távhőhálózat eredményeként az osztrák főváros és környékének levegőszennyezettsége 2003 óta a felére csökkent.
A városok életminőség szerinti rangsorát rendszerint Bécs vezeti, ami elsősorban a levegő minőségének köszönhető - belvárosának nagyrészén távfűtést használnak, aminek hatására jelentősen csökkent a szmog. Ha a budapesti belvárosban is sikerülne átállni a távfűtésre, akkor a levegőminőség itt is ugrásszerűen javulna – ez nem titkot célja a távfűtő vállalatnak is.

Hollandia

Hollandiában eddig nem volt jellemző a távfűtés (piaci részesedése csupán 4%), így a fejlesztések során a legkorszerűbb távfűtési technológia kialakítására törekednek: többek között a lakások saját mini-hőközpontokat kapnak, a rendszerek pedig rendkívül alacsony, 70 Celsius-fokos előremenő hőmérséklettel üzemelnek (a jellemző a 100 °C feletti hőmérséklet), a hőellátást pedig döntően kapcsolt energiatermeléssel biztosítják.
Hollandiában emellett az államilag szervezett, 10 éves lakásépítési programban az épülő lakások 60%-ában távfűtést alakítanak ki, s évről évre szigorítják az épületek energiahatékonysági követelményeit, emellett a települési önkormányzatokat is ösztönzik a kapcsolt energiatermelésen alapuló távfűtés fejlesztésére.

Dánia

A dán kormány már az 1970-es években a bruttó energiafelhasználás csökkentésére irányuló energiapolitikát vezetett be, főként a széndioxid kibocsátás mértékének csökkentése érdekében. Ennek hatására a ’90-es évekre a távhőszolgáltatás részesedése 42%-kal nőtt, miközben a fűtési hőfogyasztás 10-15%-kal csökkent, a távfűtött területek pedig 30%-kal emelkedtek. Jelenleg is Dánia a távfűtéssel leginkább ellátott ország.
Természetesen ők is nyitottak az új technika adta lehetőségekre, többek között megpróbálják az alacsony hőmérsékletű hőszivattyús rendszereket integrálni a távfűtő hálózatokba - ami igen nagy műszaki kihívás. A dán példán jól látszik, hogy az ilyen rendszerek fejlesztése hatalmas költségekkel jár, nem véletlen tehát, hogy még a gazdaságilag fejlettebb országokban is lassan halad az új, alacsony hőfokú hálózatok kialakítása – az viszont jellemző, hogy az újabb beruházásoknál a háztömböket, lakóparkokat már eleve így tervezik.

Párizs

A legnagyobb és egyben legrégebbi (1927 óta működő) távhőrendszer Párizsban van. Az ő példájuk azért különleges, mert Franciaországban a városi energiaellátást piaci alapokon szervezik, s a statisztikák szerint a különböző ellátási módok versenyében jól szerepel a távfűtés, amelynek a karbantartott rendszer persze kulcseleme.

Összefoglalva a távhő legnagyobb előnye, hogy nem szorul rá fosszilis tüzelőanyagokra, emiatt a leginkább környezetbarát, mégis biztos fűtési megoldás lehet. Egyre jobban teret nyernek a megújuló energiaforrások a távfűtő rendszerek üzemeltetésében: Európában ma már ezek 49%-a geotermikus energián alapul – bár hozzá kell tenni, hogy a legújabb felmérések szerint a kapcsolt energiatermelés és a kommunális hulladék égetése hatékonyabb megoldás az energiatakarékosság és a kibocsátás-csökkentés szempontjából. Ha hazánkban is megvalósul egy, a nyugaton tapasztalhatóhoz mérhető korszerűsítés, a távhőrendszer valóban versenyképes, megfizethető, elsősorban pedig – a földgázfüggőség csökkentése miatt – az ellátásbiztonságot növelő, környezetkímélő megoldássá válhat.

Móré Levente

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk