Emberek/Interjú

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról

1/6

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

?>
A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
Az A (más néven 2-es épület) a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum
?>
A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum
?>
A Bajza utcai épületsor a Fischer tervezte villával és két raktárépülettel. Fotó: Építészfórum
?>
Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
1/6

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról
Emberek/Interjú

„…mindenképp szükséges tervpályázat” – Dr. Almássy Kornél igazgató a Magyar Építészeti Múzeumról

2020.06.18. 08:07

Szeptemberben már programot terveznek a Városligeti fasorban, és idén elindulhat a Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa felújítása is. Az egykori BM-kórház teljes területére pedig tervpályázatot szeretne kiírni a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója, dr. Almássy Kornél, aki e-mailben válaszolt az Építészfórum kérdéseire a nemrég kiemelt beruházássá nyilvánított projekttel kapcsolatban.

Építészfórum: A közelmúltban a Magyar Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ építészeti fejlesztését, az ezzel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek lettek. Miért szükséges ez az intézkedés? 

Dr. Almássy Kornél: A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ elhelyezése, kialakítása a korábbi kormányhatározatnak megfelelően a Városligeti fasor 9-13. alatt fog megtörténni. Ez – a volt BM Kórház területe – egy közel 2 hektáros rész a város szívében, ahol nem csupán egy Múzeumot képzelünk el, hanem egy olyan területet, amely zöldfelületek létesítésével, a korábban elzárt terület megnyitásával a budapestiek mindennapjait is szebbé teszi. Az elvégzendő feladat óriási, túlmutat magának a Múzeumnak a kialakításán, a terület pedig már csak a helyszín miatt is kiemelt jelentőségű. Egy ilyen léptékű beruházás tehát megérdemli, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítsék. A Kormányrendelet alapján a beruházónak gyorsabban lebonyolíthatóak a hatósági eljárások.

A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum
1/6
A múzeum leendő helyszíne a Városligeti fasorban. Fotó: Építészfórum

ÉF: Az intézmény 2017-ben jutott a birtokába a Városligeti fasor 9–13. alatti egykori BM-kórház területének. Milyen munkák zajlottak az eltelt három évben, és milyen ütemezést terveznek a jövőben a beköltözésig? 

AK: Érdemes tisztázni, hogy a terület nem a MÉM MDK, hanem a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került, így minden a Városligeti fasorban végzett vagy azzal kapcsolatos munka az MMA beruházása. A 2018-as évben a terület birtokba vétele után a legszükségesebb állagmegóvó munkák, balesetveszélyes épületrészek bontási munkái zajlottak, valamint értékleltár és statikai állapotfelvétel készült az épületekről, illetve megalakultak az MMA-n belül a különböző szakmai fórumok a beruházás előkészítésére. A tavalyi évben elindult a Fischer-villa tervezése, az MMA illetékes Infrastruktúra Bizottságának döntése alapján előkészítésre kerültek a tanulmánytervezéshez szükséges dokumentumok. Az idei évben elkészült az úgynevezett 6-os és 7-es épületek tanulmányterve, ahol a MÉM-MDK irodai elhelyezését, a kutató és dokumentációs központot, korszerű műemléki raktározást, valamint ideiglenesen kisebb múzeumi kiállító teret alakítanánk ki. Szintén elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány a teljes területre vonatkozóan, mely a városképi, közlekedési és közmű kapcsolatok mellett javaslatokat fogalmaz meg a bontandó és megtartandó épületekről is.

Az MMA-n belül működő szakmai műhelyek az ősz folyamán fognak javaslatot tenni az MMA elnökségének a beruházás, építkezés tervezett ütemezéséről.

Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
6/6
Az épületegyüttes jelenlegi áttekintő helyszínrajza. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

ÉF: Milyen szakmai program alapján zajlik a beruházás, kik vettek részt ennek a programnak az elkészítésében? 

AK: Az MMA-n belül három szakmai bizottság alakult az Építészeti Múzeum beruházásának elősegítésére. Az Infrastruktúráért, illetve a Múzeum és a kapcsolódó funkciók épületegyüttesének megvalósításáért felelős munkacsoport feladata a beruházás infrastrukturális előkészítése, melynek vezetője Marosi Miklós, az MMA alelnöke. A MÉM-MDK koncepcióját és a gyűjtemény gyarapítását tematizáló munkacsoport munkáját néhai Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke vezette. Pótolhatatlan munkáját, hitét és segítségét nagyon nehéz lesz helyettesítenünk. A harmadik bizottság az örökségvédelemmel foglalkozó munkacsoport, melyet Istvánfi Gyula professzor úr vezet.

Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum
3/6
Az egykori Rendelőintézet (más néven 9-es épület) megviselt homlokzata a Városliget fasorban. Fotó: Építészfórum

ÉF: A fejlesztési területen több értékes épületrész áll: a historizáló épületek mellett van Fischer Józsefnek egy harmincas évekbeli villája, illetve egy, az ötvenes években emelt gyűlésterem is. Lehet már látni, melyik épületrésznek mi lesz a sorsa? 

AK: A megvalósíthatósági tanulmány és az eddigi bizottsági vélemények is azt az álláspontot tükrözik, hogy a historizáló épületeket – a rá- és hozzáépítések bontása után – érdemes megtartani, felújítani. Az ötvenes években emelt gyűlésterem megtartása mellett szólnak pro és kontra érvek, azonban, ha a terület teljes egészét nézzük, akkor nem biztos, hogy érdemes megtartani ezt a vitatott épületet. Hamarosan elindulnak ugyanakkor a Fischer József által tervezett ún. Walter Rózsi villa hatósági engedélyezési folyamatai, készülnek a kiviteli tervek, így egy nyár végi, eredményes, az MMA Titkárság által lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén még ebben az évben elindulhat a villa rekonstrukciója.

ÉF: Milyen forrásokból zajlik majd a múzeum beruházása? 

AK: A beruházás reális költségeinek meghatározása és a tervezési program, valamint az ütemezés javaslatának megfogalmazása a közeljövő feladata, melyet követően tudunk a kormányzathoz fordulni központi költségvetési forrásért. A kormányzati szándékot a projekt támogatását illetően biztatónak vélem, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé emelt beruházási státusz is támogató hozzáállást mutat.

ÉF: A május 26-án napvilágot látott 2021-es költségvetésben az intézmény három jogcímen összesen 909,7 millió forint költségvetési támogatás kedvezményezettje. Mire fordítják ezt a keretet?

AK: A korábbi években is hasonló nagyságrendű forrással gazdálkodott az MMA fenntartásában a MÉM-MDK, így ebben a 2021-es év sem hoz változást. A költségvetési támogatás alapvetően működésre fordítandó. Ennek megfelelően ebből bérleti díjra, bérekre, a szakmai program megvalósítására, valamint a gyűjteménygyarapításra költünk, és természetesen az előkészítési munkákra is biztosítunk forrást.

ÉF: Hogyan választják ki a tervezőt, lesz-e tervpályázat a beruházásra? 

AK: Az előkészítési feladatok része, hogy a beruházás ütemezésének meghatározása után elkészítsük a Városligeti fasor átépítéséhez szükséges tervpályázati felhívást. Véleményem szerint mindenképpen szükséges tervpályázat kiírása egy ilyen léptékű és súlyú projekthez, azonban nem biztos, hogy a teljes területre vonatkozóan kell ezt megtennünk. A Fischer vagy Walter Rózsi villát és a kiszolgáló funkciót biztosító 6-os és 7-es épületeket – nyilvánvalóan a szükséges adatszolgáltatás megadása mellett – le lehet választani a nyílt tervpályázati kiírásról.

A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum
4/6
A Fischer József tervezte Walter Rózsi-villa (később Gyermekrendelő, azaz 4-es épület) a Bajza utcára nyílik. Fotó: Építészfórum

ÉF: A fejlesztés alatti időszakban milyen nyilvános fórumokon tervez megmutatkozni az intézmény? Vannak-e esetleg konkrét tervek kiállításokra, programokra a következő időszakban? 

AK: Sok tervünk van erre az évre is, de természetesen a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt nekünk is sok mindent át kellett alakítanunk. Egy műemlékvédelmi kamara kiállítással nyitottuk volna az évet áprilisban a Jász utcai központunkban, de ezt a kiállítást elhalasztottuk és a Kulturális Örökség Napjához kötődően fogjuk megnyitni szeptemberben. Továbbra is fontosnak tartjuk ezt a programot, hiszen látogatók így megismerkedhetnek a műemlékvédelmi dokumentációs gyűjteményeinkkel is, amelyek egyébként tavaly decembertől minden külső kutató és szakmai érdeklődő előtt is folyamatosan nyitva állnak.

Szintén a Kulturális Örökség Napjához kötődően tervezünk egy kiállítással egybekötött konferenciát immáron a Városligeti fasor területén, ahol az aktuális örökségvédelmi kutatásainkról szeretnénk beszámolni és lehetőséget adnánk a terület bejárására is. Ennek a programnak részletes kidolgozása még most is zajlik. 

A járványügyi helyzettől függően július végi megnyitással tervezünk a Műcsarnokkal közösen egy az idősebb és ifjabb Sándy Gyula és az idősebb és ifjabb Konok Tamás életművét bemutató kiállítást 

A modern magyar építészet és a Bauhaus munkacímmel őszre pedig egy fotókiállítást tervezünk a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a budapesti metró szerelvények reklámfelületeinek felhasználásával.

Terveink között van továbbá, hogy megjelenjünk a novemberben Lipcsében megrendezésre kerülő Denkmal műemlékvédelmi kiállításon. Ez persze szintén erősen függ a járványügyi helyzettől, de nagyon szerencsés volna, hogy ott legyünk, hiszen a magyar örökségvédelem hosszú idő óta nem szerepelt nemzetközi szakmai kiállításon. 

December elején Budapest Fővárosi Levéltárával közös szervezésben Czigler Győző életművét mutatjuk be. 

A kiállítások mellett igyekszünk egyéb fórumokon is megjelenni, így komoly tanulmányokkal szerepelünk a Műemlékvédelem című folyóirat legfrissebb számában, időről-időre jelentkezünk cikkekkel a nagy presztízsű Magyar Építőművészet újságban.

Végezetül pedig reményeink szerint novemberben meg fog jelenni a Barokk Freskófestészet Magyarországon című nagyszabású könyv második része. Az első rész megjelenése tavaly nagy siker volt, hiszen hiánypótló művészettörténeti összeállításként mutatja be a hazai barokk értékeit. 

A koronavírus okozta veszélyhelyzetben és a kijárási korlátozások miatt a többi kulturális intézményhez hasonlóan a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ is igyekezett online módon is tartani a kapcsolatot az érdeklődő közönséggel és a külső kutatókkal. A honlapunkon többek között gazdagon illusztrált cikksorozatokkal jelentkeztünk, a Facebook-oldalon a friss híreken kívül hetente egy-egy fotót, tervrajzot osztottunk meg, amelyhez Játékos építészet címmel egy kis múzeumpedagógiai útmutatás párosult. Ezáltal a karantén idején a legkisebbek és szüleik is kapcsolatba kerülhettek építészetünk történetével. 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.06.18.
10:22

Kíváncsi vagyok, mikor tekinti végre feladatának az MMA vagy a Kós Károly Egyesülés a sztánai Kós Károly-ház, a Varjúvár megmentését. Az épület ui. romlik, olyannyira, hogy ma már lakhatatlan, noha Kós Károly családja - adottságaihoz képest - sokat tesz a megóvásáért. (Tavaly ősszel jártam ott, és egy rokonszenves, kolozsvári Kós Károly dédunoka körbevezetett mind a kertben, mind a házban.) A sztánai háznak a rendbehozása minimális tétel volna mind az Építészeti Múzeumra szánt összegekhez képest, mind az MMA költségvetésében. Kérem, vegye kézbe ezt valaki. Én lepattantam a Kós Károly Egyesülés és az MMA illetékeséről.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk