/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél a műemlékvédelem felszámolásáról

1/1

?>
1/1

Nyílt levél a műemlékvédelem felszámolásáról
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél a műemlékvédelem felszámolásáról

2017.09.21. 14:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete

Vélemények:
2

"A magyar kormány 2017-re megvalósította a nemzettudatunk részét 145 éve képező műemlékvédelem egyetlen szakintézményének felszámolását, és bezárta a gyakorlati valamint a tudományos műemléki munka alapját képező gyűjteményeket (tervtár, fotótár, könyvtár, irattár)." - írja nyílt levelében a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete.

A szakmai megalapozottság biztosítására képes háttérintézmény megszüntetésével a politikától és/vagy a gazdaságossági szempontoktól teljesen függő helyzetbe hozta a korábban már a helyi építésigazgatásba áthelyezett hatósági szakembereket. A műemlékvédelem intézményei a rendszerváltás óta a folyamatos átalakítások miatt és ellenére sem tudtak megfelelni a társadalom, az egyházak és az államigazgatás elvárásainak. Mindezt érzékelve a szakemberek számos koncepciót, stratégiát készítettek, azonban a döntéshozók ezeket rendre figyelmen kívül hagyták.

A műemlékvédelem megmaradt, szervezetileg széttagolt, nem összehangoltan működő állami szervei – járási hivatalok, minisztériumi főosztályok, állami tulajdonú kft – ma nem alkalmasak arra, hogy ellássák a műemlékvédelem alapfeladatait, amelyek elsősorban nem az állami presztízsberuházásokban való közreműködést jelentik. A még mindig hatályos 2001. évi Kulturális Örökségvédelmi Törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban meghatározott állami alapfeladatok közül napjainkra lényegében csak a hatósági eljárás maradt meg. Megszűntek az állami műemlékvédelem kezdeteitől végzett olyan alapfeladatok, mint az ország feltáratlan és folyamatosan pusztuló műemléki értékeinek számbavétele, a védett műemlékállomány felülvizsgálata és az ezekre épülő törlési valamint védési eljárások lebonyolítása, a műemlékjegyzékek és topográfiák összeállítása. 2017-re eltűnt az összes szakmai periodika és könyvsorozat, holott ezek a kiadványok nem pusztán a műemlékvédelem, hanem a történeti, építészettörténeti és művészettörténeti alapkutatások közlésének is elsőrendű, széles nemzetközi elismerést élvező fórumainak számítottak. A műemléki gyűjtemények a Kárpát-medencei épített örökséghez kapcsolódó terv- és kutatási anyagok egyedülálló archívumai voltak, amelyek bezárásával megszakadt egy, a 19. század közepe óta tartó folyamat.

Megszűnt a szakmai utánpótlás, nagy tudású szakemberek kényszerültek távozni, nem épült ki a gyakornoki rendszer, noha az elmúlt időszak sikere volt, hogy több egyetemen indult műemlékvédelmi képzés. Továbbra is hiányzik a kedvezmények és támogatások – magánszemélyek számára igényelhető – más országokban alkalmazott kiszámítható eszközrendszere; a műemléktulajdonosok csak a korlátozások és előírások nyűgét ismerik. Ellehetetlenült a magyar műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere, miközben a közép-európai műemlékvédelem számára a Magyarországon kidolgozott kutatási gyakorlat a közelmúltban még példaértékű volt.

Meggyőződésünk, hogy hazánk épített öröksége az európai kulturális örökség integráns része, ennek megóvása és átörökítése a jelen helyzetben veszélyeztetett Magyarországon. Felkérjük a hazai- és európai társintézményeket, szakmai/civil szervezeteket, tudományos intézeteket valamint a kultúrpolitika alakítóit, hogy minden fórumon hallassák hangjukat egy újjászervezett műemléki intézmény létrehozása érdekében.


Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete




A nyílt levélhez csatlakozók:
MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága
Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Óvás! Egyesület
Kelecsényi Kristóf, CentrArt Egyesület, elnök
Mezei Emese, CentrArt Egyesület, tudományos titkár


Vélemények (2)
Hartmann György Sándor
2018.11.14.
21:35

És a mai hírek már arról szólnak, hogy teljesen ellehetetlenítik  a Miniszterelnökségren az örökségvédelmet (régészetől, műemlékvédelmen át.)

De ez még nem az utolsó csepp a pohárban. Mert volt már arra példa, hogy kormányrendeletben kimondták, nem kell a teleknek rendezettnek lenni, az éíptési engedély akkor is kiadható.

Vagy éppen a mai napon jelent meg a Közszerezési Értesítőben, egy olyan közbeszerzés eredményhírdetése, ahol mellőzték a tervpályázatot! (És az is előfordulhat, hogy az ilyne megoldásra kormányrendelet is születik.) A Közbeszerzési Tanács elnökének és a munkavállalók képviseletében a Tanácsban dolgozó (K.P.)  úrnak nem munkaköri kötelezettsége a saját kiadványuk elolvasása, és intézkedés az ilyen ügyekben. (Pedik amikor újjáválasztották a tanács tagjait - a honlapon a megnyításkor állandóan előbukkanó kisemeber - azt igérte, hogy Ő aztán mindent rendbe tesz.

De hát mit tegyünk? Jánosom hagyott maga után az építésügyben semmi érdemit, és a mostani vezetőnek is kisebb gondja is nagyobb, mint az építésügy (igaz már csak a szabályozásért felel), az építésgazdaságot jelenleg a ITM gardírozza.

Pákozdi Imre
2017.09.22.
07:22

A műemlékvédelem felszámolása párban jár a köztéri szobrok esztétikai minősítésének felszámolásával. Tegnap, az M7-en Pákozd mellett, az 52-es kilométerkőnél autózva ütötte meg a szememet ez a dombon álló, idétlen gólem: http://www.miskahuszar.hu. Ami, hölgyeim és uraim, ha tényleg felavatják, ott fog meredezni száz éven át a maga minősíthetetlenül groteszk, primitív valójában. Nem a pákozdi csata, nem Móga altábornagy és serege győzelmének emlékeként, hanem az ólomkatona-öntő szakma nagyobb dicsőségére. Szerettem volna ezt ironikusan írni, de nem sikerült, mert a buta valóság erősebb színekkel fest, mint a mégoly vitriolos toll. Kérem, olvassák:  https://www.feol.hu/hirek/pakozd-szobor-miska-huszar-latvanyossag-1819643/. Idézet a szövegből: "a mecénás a világ legnagyobb ólomkatonáját szerette volna megvalósítani".

Ami pedig a műemlékvédelem szabályozási rendszerének és háttérintézményeinek felszámolását illeti, minden bizonnyal az adminisztratív egyszerűsítés lehetett a céljuk. De ami történt, inkább ahhoz hasonlít, mint amikor a szorulást a teljes bélrendszer kioperálásával kezelik.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk