Design/Formatervezés

Opponensi vélemény: 4-es metró, Szent Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér és Bocskai út

2006.05.04. 09:32

Kőnig Tamás bírálata elhangzott a Fővárosi Tervtanács 2006. április 24-i ülésén

OPPONENSI VÉLEMÉNY
a Budapest 4-es metró Szent Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér és Bocskai út állomásainak építési engedélyezési terveihez

(A Fővárosi Tervtanács 2006. április 24-i ülésén tárgyalt napirend) 

Az április 5-ei tárgyalási napon már látta a zsűri a készülő négyes metróvonal pesti állomásait. Akkor az opponensek és a hozzászólók is elsősorban az előkészítést, a külső és a belső terek komplexitását és a tervezés körülményeit bíráló kritikákkal éltek, kevesebb kifogásolnivalót találtak a konkrét engedélyezési tervekben. Ez ma sem várható másként. Mindazonáltal hosszadalmas ismétlésekkel nem szeretném a jelenlévőket untatni, ezért a most újonnan érkezettek számára csak nagyon röviden említem meg azokat a hiányosságokat és problémákat, amelyek a ma tárgyalandó állomásokkal kapcsolatban ugyanúgy érvényesek, mint a múltkoriakkal.

1. A föld alatti és a környező, föld feletti létesítményeket nem ugyanaz a csapat tervezi, közöttük összhang nem fedezhető fel.

2. Az építész tervezők megbízása csak engedélyezési tervre szól, a tender- és kiviteli terveket a fővállalkozó saját hatáskörben kívánja elkészíttetni, információk szerint - legalább is az első ütemben - a mindenkor az építész szakág által képviselendő összerendezés, komplexitás nélkül.

3. A tervek - nem az engedélyezési tervet készítők hibájából - nem használják ki a metróállomás-építéssel előálló átfogó környezetalakítási lehetőséget: a felszínreérkezés helyei alultervezettek, pl. a tervek a csatlakozó zöldterületek vonatkozásában csak a közvetlenül a megérkezés helye melletti rész kialakítását tartalmazzák.

Néhány konkrét észrevétel a tárgyalandó állomásokról:

Szent Gellért tér

tervezők: Dévényi Sándor és Erő Zoltán

A helyszíni adottságok miatt a peron tört vonalban közelíthető meg. Ez nem probléma, az irányváltás helye szépen kijelölt és - miként az egész állomás - elég tágas, átlátható. Ugyanakkor a lépcsőn és a liften való közlekedés egymástól nagyon távol esik, ráadásul a felszínig nem is vezet a mozgólépcső, csak normál lépcső, mint a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek budapesti aluljáróiban. A liftes közlekedés csak átszállással lehetséges. Az egyébként Duna-parti állomásnak semmilyen kapcsolata nincs a Dunával: a felső parti sétány (járda) oldalán még liftes feljárata sincs, pedig lehetne. (Nem beszélve egy esetleges távlati hajóállomási kapcsolatról.) A parti oldalon állítólag a KÖH ellenállása miatt nem lehet semmilyen építmény, pedig egy kis, jól tervezett lift- és peronbevilágító épület nem lenne zavaróbb ezen a helyen, mint például a jelenlegi buszmegálló védőteteje. Az állomás valamint a felszíni kapcsolat és környezetének architekturája köszönő viszonyban sincs egymással, pedig még eltérő építészeti elképzelések esetén is elvárható lenne valamifajta egymásrahatás, párbeszéd.

Móricz Zsigmond körtér

tervezők: Erő Zoltán és Gelesz András

A metróállomás feletti aluljáró az állomás megtervezése előtt elkészült, ezért most néhány helyen módosítani kell, és új lejáratok is lesznek pl. a Váli utca felé. Sajnos néhány lépcső nem helyezhető át, így elég értelmetlen forgalmi helyzet alakul majd ki pl. a gomba melletti lépcsőnél. Ennél az állomásnál is a fő anyag a látszóbeton és jellemző a - jól átgondolt, és a térkapcsolatokat és a szerkezeteket is kiemelő, az architekturával együtt élő - beton elemekbe sűllyesztett lámpatest is. Nem jöhet létre ez megfelelő minőségben akkor, ha ezeket a szerkezeteket nem az építész összefogásával tervezik meg tender- és kiviteli terv szinten is.

Bocskai út

tervezők: Erő Zoltán

A már elkészült aluljárót itt is át kell alakítani a megfelelő kapcsolatok létrehozásához. Az eredeti elképzelésekhez képest a lift helye is megváltozik, ez - bár nem ez volt a módosítás oka - valószínűleg így funkcionálisan is előnyösebb. A felszínre itt sem lehet mozgólépcsővel, vagy rámpán feljutni, csak liften. A vágányok ennél az állomásnál már közelebb vannak a felszínhez, ezért a peron belmagassága is kisebb, mint a többi helyen, és sajnos a felszíni közlekedési létesítmények miatt itt természetes bevilágításra sem volt lehetőség. Ennek ellenére a belső tér kellemes, áttekinthető és egyáltalán nem nyomott.

Nem említettem a külön észrevételezésnél, de elmondható, hogy az állomások tere kulturált, az átlátások szépek, a belső kapcsolatok jól szervezettek, a látszóbetonra és világításra alapozott építészeti megjelenés előnyös. A tervezők láthatóan igyekeztek minden - a Magyarországon hagyományos metrótervezésnél jellemző rossz értelemben vett "belsőépítészi" elváráson túli - kapcsolódó problémát is megoldani, nem tehetnek róla, hogy ez nem minden esetben sikerült.

Az állomástervek elfogadását javaslom azzal, hogy a zsűri szorgalmazza az építtetőnél és a fővállalkozó(k)nál a komplex építészi tevékenység kiteljesedésének lehetővé tételét és igényelje a metróállomások környezetének az illetékesek általi átgondolását.

2006. április 21.

Kőnig Tamás DLA
építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk