Design/Formatervezés

PULZUS - új köztéri szobor Győrben

1/9

PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba

?>
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
?>
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
?>
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
?>
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
?>
PULZUS szobor - fotó: Pál Zoltán
?>
PULZUS szobor - Pál Zoltán
?>
PULZUS szobor - Körtvélyesi László
?>
PULZUS szobor - Körtvélyesi László
?>
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
1/9

PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba

PULZUS - új köztéri szobor Győrben
Design/Formatervezés

PULZUS - új köztéri szobor Győrben

2015.10.14. 08:17

Nyáron adták át Győrben a megújult Dunakapu teret, ahol helyet kapott Pál Zoltán alkotása is, a PULZUS című szobor. A hatalmas, forgatható lencse egyszerre tükrözi és befogja a teret, a várost, az embereket, így nyútjva folyamatos élményt az arra járóknak. 

Létezni valójában annyit tesz, mint látva lenni."
(Lacan)
Látom magam, mert valaki lát."
(Jean-Paul Sartre)

 

Koncepció

A megújult téren a szobor helykijelölése a tér és a történelmi város szövetével való viszonyban a legjelentősebb pont, tengelyre és erős tartalmú mellékágak metszéspontjára rendezi a helyet. A tengely két meghatározó pontja a Loyolai Szt. Ignác Templom és a folyó. A kultúra, az épített, szakrális örökség és a természeti környezet a maga végtelenségével fogja közre a vitalitását, dinamizmusát állandó önreflektálásból merítő várost.

Az új tér egyik erénye, hogy a környező utcákról érkező embereket lassításra, találkozásra, szemlélődésre, megállásra kényszeríti és ezáltal egy modern városi tér erényeit hozza elő az emberi habitusokból. Ezen a keletkezett, napi finom zsongáson keresztül fogja láttatni a PULZUS egy előző időrétegét a városnak: a jól ismert történelmi épületeket, a megszokott képeket, a vizet, sőt, a túlpartot is. A várossal szembesíti az épp arra járót.

A megbízó által megfogalmazott elvárásokat tiszteletben tartva, igyekeztem a tervezett PULZUS szobrommal olyan erős és figyelemfelkeltő, folyamatos taktilis élményt nyújtó jelet állítani, amely vizuális nyelven láttatja és értelmezi a várost és eközben permanens mozgásra/aktivitásra készteti a szemlélőt.



PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
1/9
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba




A szobor és a szimbólumok

A PULZUS 4 m átmérőjű kör alakú polírozott, rozsdamentes lencse, amely emberi erővel forgatható. Nyilvánvaló, hogy a tervezés során nem függetleníthettem magam attól a városfilozófiától, ahogyan Győr önmagát definiálja és pozícionálja. Tudásom és értelmezésem szerint ez a dinamizmus, az innováció, az épített és természeti környezet szerencsés együttállása.

A forgatható tükör, mint nagy látószögű optikai lencse képes befogni a teret és az embert, és minden mozdulatra változó szkennelt képet rögzít a városról, jelezve, hogy minden ott és akkor jelenlévőnek köze, viszonya van a városhoz és ily módon minden emberi cselekedetnek nyoma van.

Kortárs művek különböző tér-viszonyokat alakítanak ki a tükör használatával, néhányat meghivatkozom: Haegue Yang BACK címmel ovális tükröt állít ki a falnak fordítva. Csak sejteti a tükör jelenlétét, a tükör és tere nem látszik, de tudjuk, mit kellene látnunk. Günther Uecker „Cím nélkül" egyszerű aktusa mindennapos látványt emel ki: kerek tükör közepébe ütött szög határt sért, megszünteti a funkcionalitás működését és megsemmisíti a nem-valós teret. Jeppe Hein „Spiral Labyrinth" című installációja egy tükörlabirintus, körben polírozott fémlapokkal. A tükörtérbe lépve egyszerre látszanak a benn- és a kinnlévők, passzív kiállításlátogatóból aktív képkészítővé válnak a nézők. Hreinn Fridfinsson „Attending" című műve két fénykép egymás mellett, ahol a kéz két nyeles kézitükröt tart, egyiket a fűben, tükrözve e felhőket, a másikat a felhős ég felé fogja, a tükörben a füves föld képe látható, mintegy utópisztikus ábrándként keveri az eget a földdel.



PULZUS szobor - fotó: Pál Zoltán
5/9
PULZUS szobor - fotó: Pál Zoltán





A tükör metaforikus képessége az, hogy az irreális és utópikus térbe enged betekinteni, így a tükör nem csupán egy szimbolikus, másik világ jelképe, hanem maga a másik világ. (Lásd a műleírás elején idézett Lacan-t.)

Itt kell megjegyeznem, hogy a közbeszédben sikeres város Győr, nyilvánvalóan eredményességét úgy tudja fenn-, és versenyben tartani, ha nagyon is tisztában van önmagával, újra és újra felméri lehetőségeit, kijelöli képzeletbeli határait.
Az önmegismeréshez szükséges a közvetítő, a tükör, melynek funkciója a reprezentáció. Ez jelenség és jelenlét is egyben. Az önmegismerési folyamat változtatja át a várost és lényegében teszi halhatatlanná. A PULZUS láttatja a
várost, múltját, jelenét és a mozgó toronydarukkal teli jövőjét.

A tükröződés metatoposzában két kulcsfogalom van egyenlő súllyal jelen, a tér és az idő fogalma. Tér és idő nem szubsztanciák, hanem sokkal inkább valós relációk, igazi objektivitásuk a viszonyok igazságában, s nem valamilyen
abszolút valóságban rejlik. Innovatív létezése a városnak a mozgás, a dinamika, amely permanens és aktív jelenlétet vár el az embertől, ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy létét, karrierjét az embernek köszönheti.

Értelmezésem szerint a megbízó, már az ötletpályázat kiírásának gesztusával kvázi beavatkozásra késztette Győr város lakóit. Kutasi leírásában egy olyan idő oszlopot vázolt fel, "amely a kijelölt helyen, kis talapzaton emelkedik és stilizált ábrákkal, szimbólumokkal utal Győr és környéke történelmi eseményeire az őskortól, a keltákon, a rómaiakon keresztül 2017-ig, az EYOF megrendezéséig. Az idő oszlop utal Győr és környéke történelmi eseményeire."

A szobor készítésének ideje alatt, egy együttműködést kérek a várostól a megbízón keresztül: az ötletpályázat kvázi folytatását, fenntartását. Nyissa ki az emberek számára a bennük levő várost, amit látnak, éreznek, értelmeznek, felfedeznek és lelepleznek belőle. A PULZUS szobor terv része, hogy a városban élők mondják el szavakkal, jelekkel a bennük élő Győr jelentőségét, múltját, jelenét, jövőjét. Az így kapott konnotációkat a PULZUS gránit posztamensén plasztikusan mélyítve az anamorfitás művészi eszközével megjelenítem.



PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba
4/9
PULZUS szobor - fotó: Krizsán Csaba





A megbízó által elvárt interaktivitás legsűrűbb esszenciája, amikor értelmezésre készteti, sőt az alkotás folyamatának szereplőjévé avanzsálja a befogadót. Minden más high tech és cyber megoldás ad hoc, mulandó, holnap kínai gyerekjáték…

Szerkezet, anyagok

PULZUS: 4 m átmérőjű kör alakú lencse anyaga polírozott, rozsdamentes acél, mechanikája szerint forgatható, amely egy 3 m átmérőjű matt, csiszolt gránit posztamensen kap elhelyezést. Karbantartása: majdhogynem öntisztuló,
lényegében gondoskodást, esetenkénti tisztítást igényel. A mechanikai működés karbantartását illetően, felelősen erről a mechanikai tervezést követően - mint ahogy a melléklet árajánlat is tartalmazza - a mérnök ajánlásának megfelelően
tudok pontos választ adni. A szobor kivitelezése során győri cégeket, technológiákat alkalmazok.
 

Kivitelezés, ütemezés

A PULZUS az Európában elérhető legmagasabb gyártás-technológiai hátteret vette igénybe. Előzetes tárgyalásaim szerint a minimum gyártásra szánt idő megrendeléstől számított 8 hét. A szoborhoz szükséges mechanika, belső vázszerkezet balesetmentes működtetése miatt mérnöki tervezést igényelt, összeállítása, kivitelezése minimum 8 hétvolt. A helyszínre szállítás, és installálás 5 napot vett igénybe.


Pál Zoltán




tervező: Pál Zoltán
építész munkatársak: Kádár Mihály, Könözsi Szilvia, Rónaszéki Gábor
szakági tervezők: Bábel Sándor, Mochnács Mihály




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk