Helyek/Köztér

Régi új formában - Szent Gellért tér

1/24

első helyezett terv - meghívásos tervpályázat 2000 - szerzők: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - útterv: FÖMTERV

?>
első helyezett terv - meghívásos tervpályázat 2000 - szerzők: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - útterv: FÖMTERV
?>
távlati kép délkeletről a metrólejáróval (2001) - rajz: Halas Iván
?>
távlati kép délkeletről fedett metrólejáróval (2001) - rajz:Halas Iván
?>
metrólejáró kiviteli terve (2010)
?>
vízbelépó kútszobor vázlatterve, a vízmedence délnyugati sarkára - készítette: Palotás József Munkácsy-díjas szobrászművész
?>
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
?>
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
?>
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
?>
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
?>
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
1/24

első helyezett terv - meghívásos tervpályázat 2000 - szerzők: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - útterv: FÖMTERV

Régi új formában - Szent Gellért tér
Helyek/Köztér

Régi új formában - Szent Gellért tér

2015.06.04. 14:30

Projektinfó

Szent Gellért tér felszín

Építés éve:
2015

Stáblista

építész tervező: Dévényi Sándor DLA vezető tervező, Halas Iván és Baranyai Bálint (Dévényi és Tsa. Építész Kft.)

a lifteket tartalmazó felszíni épület tervezője: sporaarchitects
generáltervezés: Palatium stúdió
kiviteli terv, statika, üvegszerkezetek: Mérték stúdió, Dr Stokker György 

a térfelszín generáltervezője: Schulek János vezérigazgató, 
úttervező: Keszthelyi Tibor és Csordás Erika,
forgalomtechnika: Wettstein Anikó, 
közműtervező: Balogh Ágnes, villamos vasút tervező Juhász Zoltánné (Főmterv ZRt.)
zöldfelület tervező: Grabner Balázs (Korzó Stúdió)
metró lejáró kiviteli terv szakági tervezői:
szerkezettervezők: Juhász Imre és Balogh Zsolt (UVATERV)
szökőkút vízgépészet tervező: Hajdú Sándor 
elektromos tervező: Göndicz Zoltán generálkivitelező: Fábián András főépítésvezető (Strabag Rt.)

kőmunkák:
forrásház, térburkolás: Furka Dávid építésvezető (Reneszánsz Zrt)

metró lejárat, szökőkút:
generálkivitelező: Csereklye Mór főépítésvezető (Switelsky Zrt.)

kőmunkák: Laki Épületszobrász Zrt.

Dosszié:

Míg a föld alatt (és a liftet tartalmazó felszíni épület erejéig a föld felett is) a sporaarchitects épített állomáspárt a 4-es metró számára, a felszínen Dévényi Sándor és munkatársai dolgoztak a Duna két partján elterülő városi terek újragondolásán. A Szent Gellért tér megújulása a metróberuházás elhúzódása miatt végül két ütemben valósult meg. Bán Dávid írása. 

Építészetileg Buda egyik legegységesebb városrésze a 19. század végén, alig pár évtized alatt kialakult Lágymányos, lényegében a Duna feltöltésével jött létre. Ennek kapuja a Gellért-hegy oldalában kialakított Szent Gellért tér, amely egyben az 1896-ban átadott akkori Ferenc József (ma Szabadság) híd budai hídfője is. A tudatos várostervezés eredményeként néhány év alatt számos nagyszabású épület vette körbe a teret, így legkorábban a Műegyetem 1903-ban átadott első tömbje, majd a környék bárpalotái végül a látványt meghatározó, a hőforrásokból táplálkozó Gellért Gyógyfürdő és Szálloda szecessziós épülete.

A teret idővel fontos közlekedési vonalak is elkezdték behálózni, hiszen a Gellért-hegy és a Duna közé szorult közlekedési folyosó itt találkozik a Pest felől érkezőkkel majd oszlik el a mai Bartók Béla út, Budafoki út, Műegyetem rakpart irányába. A téren létrejött Budapest egyik legforgalmasabb villamos csomópontja is, a pályák hálózata idővel dominánssá vált. E mellé, a közúti forgalom bővülésével egyre komolyabb útfelületek és kereszteződések létrejöttével, a szálloda előtti beálló és parkoló létrehozásával a térfunkciók elkezdtek leszűkülni, kiszorulni.


4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
11/24
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel


A 4-es metró megépítését megelőző térrekonstrukciós munkálatok elsősorban a közlekedési hálózatokat kívánták racionalizálni, egyszerűsíteni úgy, hogy a tér építészeti arculata megmaradjon. A főváros Duna-parti látványának egyik jellegzetes, sokat fényképezett darabja a Szent Gellért tér, különleges elrendezését két természetes térfala, a Duna és a Gellért-hegy meredek ormai, illetve karakteres épületei adják. Az átépítés során nem kívántak belenyúlni a tér egységes évszázados képébe, egyetlen újonnan épített felszíni darabja a szálloda előterében kiképzett forrásház lett.

A tér felszínének jelentős részét a villamospályák és –megállók töltik ki, a nagy forgalmú elágazás miatt kitérővágány segítségével fordulnak a Szabadság hídra a pestre menő járatok. Az átépítés 2002-es első üteme előtt a villamosok a tér közepén álltak meg, külön peronról indultak a Pest és Buda felé tartó járatok, illetve a hídról és a rakpart felől érkező vonalak egy vágányon találkoztak, ahol a forgalom nagysága miatt a szerelvények rendszeresen feltorlódtak. A peronok távol voltak a Bartók Béla úttól és az azon kiképzett buszmegállótól – igaz a párhuzamos forgalom miatt a busz és villamos között nem jelentős az átszállók száma.


4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
14/24
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel



A metróvonal tervezése során felmerült és sokáig racionális szempontként szerepelt a Szabadság híd villamosforgalmának megszüntetése, hiszen a vonalak nagy szakaszon párhuzamosan közlekednek, illetve a híd szerkezete is jelentősen romlott. A híd 2007-ben megkezdett felújítáas során azonban már a megmaradó villamosforgalommal számoltak. Ezt megelőzően a téren már a középpontból a Bartók Béla út torkolatába helyezték át a villamosmegállót, közelítve a jövendőbeli metróállomáshoz – aminek vonalvezetése így a lehető legtávolabb került a hegy oldalától és a tér alatti hőforrásoktól. Megmaradt a Pestre és Budára tartó vonalak vágányainak szétválasztása, így az elágazásnál elkerülhető a jelentősebb szerelvénytorlódás. Ezzel együtt tevődött át a közúti forgalom hangsúlya is: a Dél-Budára tartó forgalmat igyekeznek minél inkább a Műegyetem rakpart felé terelni, tehermentesítve a Bartók Béla út irányát. Míg korábban a villamosmegállót körbejárva, egy szűk sávban hurkot leírva jutott le az autós Műegyetem elé, ma már a tér középpontjában 2x2 sáv biztosítja az egyenes továbbjutást. A buszmegállók helye változatlan maradt, így azok lényegében nem szerepelnek a tér struktúrájában.


4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
15/24
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel




A felújítás első ütemében, a forgalmi vonalak újrarajzolásával a Gellért Szálló előterében a rekreáció számára felszabadulhatott egy kisebb térség. Itt épült meg a Budapest fürdőváros jellegét szimbolizálni kívánó, vegyes kritikai fogadtatásban részesült forrásház, közepén Dobány Sándor Zsolnay kerámiakútjával. Mind a kutat, mind a fölé emelkedő kupolaszerű pavilont erőteljesen átitatják a kozmikus és a magyarság ősi szimbólumai, igyekezvén kapcsolatot teremteni a szálló szecessziós motívumvilágával. Míg a szálloda épülete motívum- és szimbólumvilágában jól adaptálta az építése idején igen népszerű nemzetközi építészeti és iparművészeti irányzatokat, ezzel a kései szecesszió egyik legjelentősebb hazai példájává vált, addig az előterében létrejött forrásház alakjában ugyan jól követi a szálloda keleties kupoláit, de közben túl sokat kíván elmondani.

Az egyszeri látogató számára szinte befoghatatlan és értelmezhetetlen az a szerteágazó szimbólumvilág, amit a tervezők ebbe a nyolc pilléren álló áttört kupolájú pavilonba beleszőttek: a pilléreken kozmikus jegyek, az oszlopokon történelmi, a padozaton hun és középkori motívumok, a kupola tamburján Weöres Sándor verssorai. Maga az elgondolás azonban jól illeszkedik ahhoz a fürdővárosi hagyományhoz, ami – ugyan egyre kevesebb helyen – igyekszik a gyógyvízforrásokat mindenki számára szabadon elérhetővé tenni. A forrásház hátterében a szálloda számára lehetőség nyílt teraszok megnyitására, így ez a térrész élettel kezdett megtelni.



4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel
17/24
4-es metró - Szent Gellért tér - építészek: Dévényi Sándor DLA, Halas Iván, Baranyai Bálint - fotó: Horváth Dániel





A második ütemben alakult ki a metrómegálló közvetlen kijárata körüli térség. A Budafoki út torkolatának átrajzolásával a korábbihoz képest itt szintén több teret sikerült nyerni, az állomás lejárata mellett kis rekreációs térség jöhetett létre. A korábban szinte teljesen szigetszerűen elzárt kis terecskén 1989-ig szovjet hősi emlékmű állt, majd a mostani átépítésig nem igazán találta helyét. A felszínen szinte rejtőzködő metrólejárót körbevevő terecske a forráskúthoz képest lényegesebben finomabban és érthetőbb módon bánik a szimbolikával, teremt egyértelmű kapcsolatot a Dunával. A tér felől érkezőket a mélybe vezető lépcsők két oldalán felszíni medence, illetve a lépcsők oldalfalán vízcsobogás kíséri, mintha a lejáratot valóban a Dunából metszették volna ki. A lejárót hátulról üvegtáblasor zárja, ami a szintkülönbség miatt a Duna látványát ugyan nem is ereszti át, de kellően nyitott perspektívát ad.

Ugyanezt a motívumvilágot követi – akárcsak a pesti oldalon – az utcabútorok hullámvonalas kialakítása is, helyenként fából, helyenként fémből. A kijárat előterében szerényen húzódik meg a terveken még nyilván nem szereplő, egészalakos Cseh Tamás szobor, illetve néhány a közösségi közlekedésre vonatkozó információs tábla. A térrész a Bartók Béla út és a villamosmegálló felé tereli a gyalogosforgalmat, közben ebbe az irányban fákkal és – a szűk lehetőségekhez képest jól kihasznált – zöldfelülettel zárt, addig a Műegyetem és a Duna irányába teljesen nyitott. A téren a villamossínek két oldalára kerültek felsővezeték tartóoszlopaiként is szolgáló kandeláberek, így az összkép lényegesen rendezettebb, éjszaka pedig fényösvény jelöli ki a fő közlekedési útvonalakat.




a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel
8/24
a lifteket tartalmazó felszíni épület - tervező: sporaarchitects - fotó: Horváth Dániel





A Szent Gellért tér megújulása során a szűk mozgástérhez képest sikerült egy elfogadható, komfortos városi teret kialakítani, ahol egyértelműen elválik a még mindig nagyarányú közúti- és villamosforgalom a szűk, de jól koncentrált gyalogos zónáktól. Mindez úgy, hogy nem zavar bele a történelmi épített környezetbe. A tér közlekedési szerkezete azonban sajnálatosan változatlanul nem tette lehetővé egy, a Fővám térihez hasonló, közvetlenebb dunai kapcsolat létrejöttét.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk