Épületek/Középület

Spácium - a 2017-es Lipcsei Könyvvásár margójára

1/33

Lipcsei Könyvvásár, Magyar pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely

?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Koncepció - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
Koncepció - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
Alaprajz - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
Betű - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
Inspiráció - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
Könyv terv - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter -
?>
pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
?>
pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
?>
pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
?>
pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
?>
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Villányi és Salát
1/33

Lipcsei Könyvvásár, Magyar pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely

Spácium - a 2017-es Lipcsei Könyvvásár margójára
Épületek/Középület

Spácium - a 2017-es Lipcsei Könyvvásár margójára

2018.09.18. 07:32
MÉD

Projektinfó

Stille im Innersten Lipcsei Könyvvásár 2017

Tervezés éve:
2016

Építés éve:
2017

Stáblista

tervezők: Salát Zalán Péter (art director), Sztranyák Zsófia (grafikus képzőművész), Sztranyák Gergely, Zilahi Péter (építészek)

megbízó: Collegium Hungaricum Berlin, Publishing Hungary Program

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A spácium az a semmi, ami nélkül a valami sem tud létezni. Munkánkban a hiány, az űr, a levegő, a mozdulatlanság, a csend tipográfiai és építészeti megközelítéseit és összefüggéseit szeretnénk kutatni. A tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely és Zilahi Péter.

Az indíttatás

A latin ábécét használó írott szövegben létezik egy karakter, amelyről szinte sosem esik szó. Nem veszünk tudomást róla, fizikailag nem létezik, nincs hangzása, miközben a mai korban akadálymentesen olvasni nélküle, értelmezni a leírt tartalmat lehetetlen, tegyük ezt könyvben, számítógépen, tableten vagy mobiltelefonon. A tipográfusok, a könyvtervezők sokszor beszélnek egy „a" betű gömbölyded hasáról, az „e" betű szép szeméről vagy éppen az „y" lelógó száráról. A csodabogaraknak tartott betűtervezők több ezer formát alkottak és alkotnak meg ma is a hangzásokhoz rendelt egy-egy tipográfiai jelhez, de a szóban forgó nem kap figyelmet. Nem képzelnek hozzá formát. Miközben egy írógép, egy számítógép vagy az okoskészülékeink billentyűzetén uralkodóan a legnagyobb mérettel rendelkező nyomógomb szolgál a „megjelenítésére". Egy korabeli Mercedes írógépen tízszerese, egy Apple-klaviatúrán hatszorosa, egy iPhone-képernyőn ötszöröse ezen karakter lenyomására szolgáló billentyű a többi betű billentyűjének. Ezt a karaktert ugyanúgy számolják a karakterszámlálók, mégsem rendelkezik tömeggel.

Ez a karakterünk:
a spácium,
a szóköz,
a Space,
a Leerzeichen.

Az írásban a spácium ( ) egy kihagyás két írott szakasz között. A szavak vagy szó és írásjel különválasztására használt spácium a köznyelvben a szóköz. A szóköz billentyűt (és így a spáciumot) gyakran az angol space kifejezéssel illetjük. A szavak, illetve mondatok közti szóközök méretére vonatkozó hagyományok nyelvenként eltérők lehetnek, egyes esetekben meglehetősen bonyolult rendszert alkotva. Sok különböző szóközjel érhető el a számítógépes karakterkészletekben különböző méretek és jelentések kifejezésére. A magyar nyelv szabványos szóközt használ a szavak különválasztására. Míg a latin írásban kb. a VII–IX. századig nem használtak szóközt, addig az óhéber és az arab használt, részben a magánhangzó-jelölés hiányának az érthetőségben való kompenzálására. Hagyományosan a CJK nyelvekben nem használnak szóközt – a modern kínai és japán a mai napig nem, de a modern koreai már igen.

A spácium az a semmi, ami nélkül a valami sem tud létezni. Munkánkban a hiány, az űr, a levegő, a mozdulatlanság, a csend tipográfiai és építészeti megközelítéseit és összefüggéseit szeretnénk kutatni.


A Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjával ennek az írott szöveg értelmezésében elengedhetetlen szerepet játszó semminek állítunk emléket.
A láthatatlan láthatóvá válik, a látható pedig a háttérben eliminál. A megvalósult koncepció összekapcsolja a Collegium Hungaricum Berlin, a Lipcsei Könyvvásár 2017 magyar pavilon szervezőinek leginnovatívabb felvetését, miszerint a polcokkal és azon heverő könyvekkel borított standok ezrei között a magyar pavilon legyen az a tér, ahol hiányként ne jelenjen meg a mű, a könyv mint bemutatandó tárgy. A pályázatot kiíró szervezők maguk fogalmazták meg a szóköz és térköz igényét a lipcsei könyvvásáron.

"A vásár minden standja ugyanazt kínálja a látogatóknak: válogatást az elmúlt évek kiadványaiból, egy specifikus szempont alapján. Vásárolni azonban – a szervezők előírásai miatt – a standokon nem lehet. Ahhoz, hogy a magyar stand maradandó emlékeket hagyjon a látogatókban, illetve vonzó célponttá tudjon válni, kitűnve a több száz stand közül, más eszközöket kell használnunk: könyvesstand helyett élményt szeretnénk kínálni a vásáron résztvevőknek. Az alaptétel, hogy a magyar stand nem >>könyvkiállítás<<, hanem a helyzetre, a műfajra, az irodalomra, az objektumra reagáló, a vásár zűrzavarából kitűnő élmény. Helyzeténél, megjelenésénél, sajátosságánál fogva vonzza a látogatókat, már látványában is mást ígér, és tartalmában is mást ad. A stand képes arra, hogy a rendezvény alapvető jellegét és tartalmi kulcsszavait – könyvkiadás, irodalom, tudomány, magyarság – új, ezekhez illeszkedő, de innovatív jelentéssel bővítse – innováció, digitalizmus, interdiszciplinaritás, élmény, audiovizualitás stb." - Részlet a CHB által kiírt pályázat kézikönyvéből

Az igazán elmélyült tartalmú könyvek, irodalmi művek befogadásához elengedhetetlenül csendre, pozitív értelmű magányra, egyfajta befelé fordulásra van szüksége az olvasónak. A Stille im Innersten (Csend legbelül) olyan architekturális záradékban végződő szerkezet, amelyen belépve a kiállítási csarnok morajlása eltompul, elhalkul, a csend érzékelésére alkalmassá válik, ahol a pavilon külső héján és belső rétegein elhelyezett választott magyar irodalmi alkotások szóközei a belső tereken megjelennek, fénylenek.



Szóközök – térközök sorozata: a labirintus

Hogyan tudjuk leírni a dolgok közöttit, a láthatatlant? Elsősorban a szükséges eszközöket kell tisztázni. A német Hülle (magyarul pl.: burok, héj) szó nyújt segítséget az értelmezésben mint a terek létrehozásának primer kifejezője. A Hülle, umhüllen egyfajta borítást, eltakarást, elkendőzést jelent, etimológiai értelmezése is a fejkendőhöz vezethető vissza, ebből következően karaktere is síkszerű, nem tömeges. A modern építészetben a tér értelmezése az azt körülvevő, határoló burokkal együtt vált elterjedté (Raumkunst), szemben a 19. századi felfogással (Baukunst).

Tehát a láthatatlant az ellentétével, a láthatóval, tapinthatóval tudjuk kifejezésre juttatni, dimenzióit a burok elrendezésével tudjuk szabályozni. Hogy expresszívvé váljon a „dolgok közötti", legalkalmasabbnak az egyszerű héj felel meg, például az azonos vastagságú egyszerű, lineáris fal, amely nem vonja el a figyelmet a köztesről, a szükségesnél jobban nem vonja magára a tekintetet, nem válik túl hangsúlyossá. Ugyanakkor a falak együttesen tömeges hatást keltenek, köztük sétálva térhatárolóként funkcionálnak, ellenpontozva a tömegességet.

Milyen elv szerint kellene elrendeznünk a falakat, hogy kifejezésre juttassuk az építészet nyelvén azt az összetettséget, melyet a szóköz képvisel a nyomtatott írásban, hogy többrétű – taktilis, kinesztetikus, akusztikus, vizuális és nem utolsósorban intellektuális – élményt nyújtson a könyvvásár magyar standja az odalátogatók számára? A válaszunk egy ötezeréves térrendszerből, illetve szimbólumból vezethető le, amely minden kultúrkörben előfordul, gyakran különböző (vagy időben változó) jelentéstartalmakkal bír: a labirintus.

A szóköz nem a karakterek közötti megállást jelenti, hanem átvezetést, a megértést segítő tagolást. Az említett elv építészeti leképezése a labirintus irányába mutat, ahol összekapcsolt terek sajátos dinamikája vezeti a szemlélőt. Így válik adekvát megoldássá a labirintus mint folytatólagos terek, térközök sorozata. Olyan geometriai rendszereket vizsgáltunk, melyek alkalmasak arra, hogy a 7 × 4 méter alapterületű térben a kívánt összetettséget eredményezzék.

A labirintus olyan, mint a lépcső. Húzó ereje van. A lépcső esetében az emberi kíváncsiság arra ösztökél bennünket, hogy felmenjünk rá, körbenézzünk, más szemszögből is körbetekintsünk. A labirintus másképp ugyan, de csalogatja az embert, kíváncsiak vagyunk, mit rejtenek mélyebb rétegei. Hajt minket a megismerés utáni vágyunk. A labirintusok hagyományosan erős geometriákra épültek. Szerkesztési elvünk egy hármas tagolású derékszögű raszterből következik, melyet ötvöztünk a sarokhelyzetből adódó diagonális raszterrel. Végül öt különböző minőségű térszeletet hoztunk létre, amelyeket ajtószerű falnyílásokkal kötöttünk össze oly módon, hogy az áttekinthetőséget minimálisra csökkentsük. A négy, felülről nyitott labirintusszerű folyosó egyfajta puffertérként működik az ötödik legmélyebb fedett térrel szemben, amelyen belépve a kiállítási csarnok morajlása tompul. A fal szerkezete gyalult, fűrészelt fa keretek (5 × 10 cm keresztmetszet) natúr forgácslappal borítva, fehérre festve. Teljes vastagsága körülbelül 10 cm, magassága 3,3 méter.


Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
18/33
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs

Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
16/33
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs


A kiemelt központi tér analógiája

A problémafelvetés az, ami a mai ember tapasztalása: a rettenetes zajból, digitális zajból, a folyamatos jelenlét pressziójából, a híradás és befogadás kényszeréből, amelybe belesodródtunk egy végletesen felgyorsított és okosított digitalizált evolúcióban, eljött az idő, amikor mindenkinek meg kell teremtenie a saját maga „üres jelét", „leerzeichenjét", „üres terét", „leer raumját", amibe időszakosan kilép, kimenekül az egyén, az olvasó ember. Ebben a folyamatosan pittyegő, zümmögő, vibráló, rezgő, reakciókat elváró, aktív közösségi részvétel kompulziójából való kiszakadásban lehet társ egy könyv, egy irodalmi alkotás, a tapintható, szaglászható papír, mint nyugvó tárgy a jelenben.

A könyv egy önkényes szerkezet, a csendes olvasás és szövegértés, a műbe való belépés egyedüllétet, kizárólagosságot, egyirányú figyelmet, elkülönülést követel. A „Book and go" itt nem opció, az elmélyültebb irodalmi művek viszonyaihoz kapcsolódó pozitív és negatív érzések és érzelmek irányát lehetetlen befogadni a közösségi közlekedés eszközein. A mű maradandó, a személyiségbe beépülő hatása a teljes csendben érvényesül.

Ez egy viszonylag mély, eldugott tér – amely folyosókon és ajtókon keresztül érhető el. A legbelső csend helyszíne. Meditációra alkalmas ék a labirintus mint folytatólagos térköz centrumában, ahol a látszó szóközökből megalkotott művészi értékkel rendelkező adatvizualizáció, betűképek kifinomult lírai világa fogadja a látogatót. A falakon kortárs irodalmi művek több tízezer apró, megrajzolt szóköze, mint az égbolton a csillagok fénylenek. Az olvasó az űrbe lép, Kisherceg-észleléseket élhet át. A tipográfiai „égitestekben" a halhatatlan költők, írók, irodalmárok emlékjelét fedezhetjük fel. Lágy, érzékeny, minimalista, ritmikus, fali mintázatról beszélünk. Tudatosan statikus képi világot rögzítünk, a kápolnatérben az olvasó megpihen. A falakra felvitt művek technikája 1,5 × 2 méteres szitanyomat fekete és lakk festék használatával. A „space"-rajzolatok mártogatós fémtollal készültek ultramarin tinta felhasználásával.


pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely
10/33
pécsi építés - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Sztranyák Gergely



Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs
14/33
Lipcsei Könyvvásár, Magyar Pavilon - tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Sztranyák Gergely, Zilahi Péter - fotó: Bubreg Balázs


A kivitelezés

A magyar pavilon ötlet- és részlettervein túl generál kivitelezését is vállaltuk. Pécsett építettük fel a falakat először Pausz Péter és Herr Tamás (pauszdesign.com) közreműködésével. A szerelési munkákat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar építészhallgatói segítették. Az egyedi lámpákat az úgyszintén pécsi illetőségű Szabó Ákos és Hagymássy Arisztid (arteriaindustrial.com) készítették. A falelemeket úgy terveztük meg, hogy szállítható darabokra szerelhetők legyenek. A szerkezet előre megjelölt burkolatait Budapest környékén szitázták, ugyanis ebben a méretben (1,5 x 2 m) csak itt találtunk megfelelő nyomdát. A belső fedett tér diffúz világítását a Rio lámpastúdió feszített fólia álmennyezetével valósítottuk meg. Az elemeket Pécsről először Budapestre, majd tovább Lipcsébe szállítottuk. A helyszínen leküzdve néhány nem várt akadályt, végül határidőre összeszereltük a pavilont. A munkafolyamatokat Bubreg Balázs (greatminds.com) dokumentálta.


A falakon megjelenő alkotók és műveik:

  • Kinga Tóth: Wal
  • Orsolya Kalász: Verneinung ohne Beine
  • János Térey: Wer lebt, hinterlässt Geräusche
  • Zoltán Danyi: Der Kadaverräumer
  • Judit Hidas: Tourist in Afrika
  • Gergely Péterfy: Auf dem Moszkva tér um sieben


Kreatív koncepció

  • Salát Zalán Péter könyvtervező-grafikus, kétszeres Német Formatervezési Díj arany fokozatával és kétszeres Red Dot-díjjal kitüntetett független art director, a Lead82 alapító tagja. Budapesten él.
    lead82.com

  • Sztranyák Zsófia tervezőgrafikus, képzőművész. 2016-ban diplomázott a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Budapesten él.
    dzsango.wixsite.com/zsofia-sztranyak

  • Sztranyák Gergely Junior Prima díjas építész, egyetemi adjunktus. Diplomáját 2008-ban kapta a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2011-ben doktori fokozatot szerzett. Pécsett él.
    sztranyak.com

  • Zilahi Péter építész, egyetemi adjunktus. A P8 Műhely alapító tagja. 2011-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem építész képzésén, majd 2015-ben doktori fokozatot szerzett. Pécsett él.
    p8muhely.com


Hanginstalláció

Tesch Katalin médiaművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet követően Svájcban folytatott posztgraduális tanulmányokat. Jelenleg Londonban él és dolgozik.
teschkata.com

Collegium Hungaricum Berlin
A lipcsei magyar pavilon tervpályázata a Collegium Hungaricum Berlin kezdeményezésére és szervezésében zajlott. Az intézmény kollektívájából Kopek Gábor igazgató, Gelencsér Ágnes kurátor, a lipcsei pavilon projektvezetője, Demjén György stratégiai igazgató és Kovács Dániel programigazgató vett részt a tervezési folyamat konzultációjában.

Publishing Hungary Program
A Publishing Hungary Program a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával biztosítja a lipcsei megjelenés financiális és szakmai hátterét. A program vezetője Szabó Zsuzsanna.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk