Emberek/Portré

Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke

1/11

Pécsi Eszter mérnöki oklevele. A kép forrása: Szabóné Fischer Judit

?>
Pécsi Eszter mérnöki oklevele. A kép forrása: Szabóné Fischer Judit
?>
Pécsi Eszter. Kép forrása: Szabóné Fischer Judit, Építészfórum-archívum
?>
Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában,  1936. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1937/1
?>
Az OTI pestújhelyi munkáskórházának személyzeti épülete, 1936. Építész: Molnár Farkas és Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1937/1
?>
Bérház a Thököly úton, 1938. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1938/12
?>
Az OTI Fiumei úti baleseti kórháza. Építész: Körmendy Nándor és Gerlóczy Gedeon, statikus: Pécsi Eszter.  Fotó: Borsos. Forrás: Tér és Forma, 1940/2
?>
Az OTI Fiumei úti baleseti kórházának acélváza. Gyártó: Ganz és Társa Rt. és Márkus Lajos Rt., statikus: Pécsi Eszter.  Fotó: Borsos. Forrás: Tér és Forma, 1940/2
?>
Járitz-villa, 1941-1942. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás:  Tér és Forma, 1943/7
?>
Bérvilla a Pusztaszeri úton. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1942/7
?>
Rassay-villa, 1941-1942. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma,  1942/7
?>
A Széchenyi-hegyi Gyopár-szálló, 1941-1942. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Fotó: Seidner Zoltán. Forrás: Tér és Forma, 1942/7
1/11

Pécsi Eszter mérnöki oklevele. A kép forrása: Szabóné Fischer Judit

Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke
Emberek/Portré

Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke

2020.03.07. 08:11

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, New York

Építészek, alkotók:
Pécsi Eszter

Dosszié:

1920. március 8-án, nem mellesleg épp a 22. születésnapján vette át építőmérnöki diplomáját Pécsi Eszter, a szegény, hétgyerekes családból származó kecskeméti lány, akiből Magyarország egyik vezető statikusa lett. Az eredeti dokumentum ma a Műegyetem K épület I.95 termét díszíti, amely egyszersmind az első magyar mérnöknő nevét viseli. 

1898-ban Pollák Eszter néven született Kecskeméten, hétgyermekes családban (születésének 120. évfordulóját Juhász Réka cikkével köszöntöttük az Építészfórumon). A család nehéz anyagi körülményei ellenére minden gyereket próbáltak taníttatni; Eszter fivérével együtt mérnöknek tanult, 1915-től Berlin-Charlottenburgban, a Technische Hochschulén. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetemen is lehetővé vált nők számára a beiratkozás, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait. 1920. március 8-án vette át mérnöki oklevelét, Czakó Adolf rektor és Szily Kálmán dékán aláírásával. 

Pécsi Eszter. Kép forrása: Szabóné Fischer Judit, Építészfórum-archívum
2/11
Pécsi Eszter. Kép forrása: Szabóné Fischer Judit, Építészfórum-archívum



„Érdekes jelenség, hogy mostanában, amikor a technikai tudományok magyar szótárába az »egyenlőség« helyett a »származást« csempészték be, nosztrifikálták a budapesti műegyetemen Pécsi Eszternek, a charlottenburgi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelét. Pécsi Eszter az első magyar mérnöknő! A »nemek« dolgában tehát van már egyenlőség szép Magyarországon!" – írta a Vegyi Ipar folyóirat 1920. áprilisában.1 

Pécsi úttörő mivolta elsősorban annak a döntésnek köszönhető, hogy a berlini abszolválás után tanulmányait itthon fejezte be, így vált az első, Magyarországon diplomát szerző mérnöknővé. Egyes források szerint a temesvári Kohlbach Ella már 1917-ben mérnökdiplomát szerzett Berlinben.2 Vele is az történt azonban, ami a korban úttörő, mérnöki vagy építészeti tanulmányokat folytató nők többségével: a diplomázás után jellemzően más pályán folytatták, mint a színésznőként és íróként befutó Lendvay Márta, vagy férjhezmenetelük szakította félbe munkásságukat, mint a korai épületeit a Tér és Formában is publikáló, majd férjével Svájcba költöző Bettelheim Franciska.

Pécsi azáltal vált valódi pionírrá és a kor legfontosabb női mérnökévé, hogy jól látható alakja maradt a hazai modern mozgalomnak. Ebben kétségtelenül nagy szerepe jutott férjének, Fischer Józsefnek is, akivel 1922-ben házasodtak össze, majd aktív tagjai lettek a CIAM (Congres Internationaux d´Architecture Moderne) magyar csoportjának.

1920-1930 között Pécsi Eszter Gut Árpád és Gergely Jenő 1908-ban alapított mérnökirodájában dolgozott, utóbb vezető tervezőként.3 A jó nevű műhelyben ekkoriban készültek többek közt a pesterzsébeti vásárcsarnok (építész: Vermes József), a Fésűfonó gyárbővítésének szerkezettervei, valamint Hajós Alfréd tervei alapján a később róla elnevezett Nemzeti Sportuszoda szerkezettervei. 1928-ban alapítója lett és évekig aktív tagja maradt az első magyarországi női klubnak, a Dolgozó Nők Clubjának (DNC) dr. Kunváry Bella orvos, dr. Ungár Margit ügyvéd, Lehotay Mária antropológus-orvos vagy Lovas Magda textiltechnikus társaságában.4 „Nemcsak a gyerek az álmom..." – idézi ebben az évben egy, a „férfipályán" dolgozó nőkkel foglalkozó cikkében az egyetlen női ügyvéd, detektív és képviselő mellett az egyetlen magyar statikusnőt a Friss Újság. – „hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni!"5

Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában,  1936. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1937/1
3/11
Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában, 1936. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1937/1

A nagyszabású álmokhoz azonban nagy bátorság is kellett: a Nemzeti Sportuszoda megtervezését követően, 1930-ban Pécsi kilépett a Gut és Gergelyből, és önálló irodát alapított, amelyet egészen 1948-ig fenn tudott tartani. A harmincas évek önálló, nemzetközi kapcsolatban is gazdag korszakának köszönhetőek Pécsi legfontosabb mérnöki alkotásai. Sokoldalúságát jellemzi, hogy födémektől alapozásokon át vasbeton-szerkezetekig és fémszerkezetes épületekig szinte mindennel foglalkozott. 

Az OTI Fiumei úti baleseti kórházának acélváza. Gyártó: Ganz és Társa Rt. és Márkus Lajos Rt., statikus: Pécsi Eszter.  Fotó: Borsos. Forrás: Tér és Forma, 1940/2
7/11
Az OTI Fiumei úti baleseti kórházának acélváza. Gyártó: Ganz és Társa Rt. és Márkus Lajos Rt., statikus: Pécsi Eszter. Fotó: Borsos. Forrás: Tér és Forma, 1940/2

Természetesen ő dolgozott statikusként férje legfontosabb építészeti alkotásainál, mint a Szabó-házaspár zuglói családi villája (1933), a Walter Rózsi operaénekesnő számára tervezett Bajza utcai villa (1936), illetve a szomszédos ötemeletes bérház (1937-1938), az 1935-ben az angol Architectural Review-ban a hónap házaként bemutatott Hoffmann-villa, a Baba utcai Járitz-villa, vagy a Thököly út 112/b alatti, internacionális modern bérház (1938). Emellett dolgozott együtt Ligeti Pállal, a Nay és Strausz építészirodával, Bauer Emillel, Falus Lajossal, Hübner Tiborral és idősebb Janáky Istvánnal, Almási Balogh Loránddal, Faragó Sándorral, Körmendy Nándorral, Kósa Zoltánnal, Castelli Konttal, Major Mátéval. Keze nyomát viselik Buda modern villái és az erzsébetvárosi Barát utca házsora, neki köszönhetően áll meg a lábán a kor lét legmodernebb egészségügyi beruházása, a Fiumei úti baleseti kórház és a Kútvölgyi úti kórház; ő volt a Köztársaság téri OTI-bérházcsoport statikusa (egyetlenként a kilenc férfi tervező mellett), és ő készítette az 1932-es Dálnoki-Kováts-villa (XII. Lejtő út 2/a), Molnár Farkas úttörő modern épületének statikai terveit is. Szerencsére fontos munkáinak többségéről beszámolt a Tér és Forma, jellemzően nem felejtve ki a statikus nevét – sőt, egy alkalommal írói készségeit is megcsillogtatta a lapban.6

„Óbuda villanegyedében lakik férjével, Fischer József építésszel és fiaival az egyetlen magyar statikusnő: Pécsi Eszter. Bauhaus stílusban épült kis villájukból reggelenkint sportautóján robog be Budapestre, persze, ő maga vezeti az autót. Egyik épülettől robog a másikhoz, tárgyal, figyel, ellenőriz, vitatkozik. A munkások már nem is csodálkoznak azon, hogy valami bajuszos, szemüveges férfi helyett egy rokonszenves arcú, fiatal hölgy a »statikus Pécsi«."7

A második világháborút követően Pécsi komoly szerepet vállalt a bombasérült épületállomány felmérésében; 1945-1946-ban ő irányította a Nemzeti Színház és a Népszínház megroppant tetőzetének megerősítő munkáit. Saját irodájának kényszerű bezárását követően, 1949-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodája (KGMTI) munkatársa, egészen 1957-es elbocsátásáig. Bár a felmondólevélen indoklás nem szerepelt, a nyilvánvaló okok részvétele a vállalati forradalmi bizottságban, illetve Fischer József szerepvállalása az 1956-os forradalom idején újjáalakult szociáldemokrata pártban, majd államminiszteri pozíciója Nagy Imre kormányában. 

Rassay-villa, 1941-1942. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma,  1942/7
10/11
Rassay-villa, 1941-1942. Építész: Fischer József, statikus: Pécsi Eszter. Forrás: Tér és Forma, 1942/7

A rákövetkező évben elhagyta Magyarországot, majd 1958-ig a bécsi statikus, Robert Krapfenbauer (1923-2005) irodájában dolgozott. Ekkor a már tíz éve az Egyesült Államokban élő fiához költözött. New York-ban a Farkas Barron mérnökirodában vállalt munkát, majd a Skidmore, Owings & Merrill (SOM) statikusa lett. Itt jelentős feladatokat kapott, többek között a Hotel Americana, valamint a Columbia Egyetem toronyházainak statikai tervezésében. 1965-ben az év statikusa címet kapta a Hudson-folyó partján álló toronyházak alapozásához kifejlesztett, különleges eljárásért. 

Fischer József 1964-ben költözött felesége után az Egyesült Államokba. Miután Pécsi Eszter 1970-ben súlyos agyvérzést kapott és lebénult, férje 1975-ös haláláig ápolta őt. A mérnöknőt először az Egyesült Államokban temették el, de később hazahozták hamvait. Ma a Farkasréti temetőben, férje mellett nyugszik. 

 

Kovács Dániel

Az oklevél másolatát Szabóné Fischer Zsuzsanna, Pécsi Eszter és Fischer József unokája bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

Jegyzetek
1. Vegyi Ipar, 1920. április 30. 2. o.
2. Kohlbach Ella diplomáját a Kohlbach-Bickel család archívumával együtt ma a New York Public Library-ban őrzik, ld. http://archives.nypl.org/mss/6305 (letöltés dátuma: 2020. 03. 06.)
3. Gut Árpád a növekvő antiszemitizmus miatt 1921-ben kivándorolt Tel-Avivba, és ott épített fel sikeres mérnöki praxist. Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége. Lajtán innen és Lajtán túl. K. u. K. Kiadó, Budapest, 2018. 345. o. 
4. Pesti Napló, 1928. június 21. 5. o.
5. Friss Ujság, 1928. július 22. 9. o.
6. Pécsi Eszter: A párisi technikai kongresszus tanulságai. Tér és Forma, 1947/1. 10-11. o.
7. Lukács István: Mikor a nő férfi. Ujság, 1938. január 1. 31. o.

További források: 
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995
Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége. Lajtán innen és Lajtán túl. K. u. K. Kiadó, Budapest, 2018
Pécsi Eszter 100. Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapja, url: https://www.bme.hu/pecsieszter100 (letöltés dátuma: 2020. 03. 06.)
Prakfalvi Endre – Ritoók Pál: „Építésznő van néhány" – Építésznők a két világháború közötti Magyarországon (Kutatási előzetes). In: „És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala" – Tanulmányok Bibó István 70. születésnapjára. CentrArt Egyesület, Budapest, 2011. Url: http://www.centrart.hu/letolt/bibo/39_Prakfalvi-Ritook.pdf (letöltés dátuma: 2020. 03. 06.)
A cikk elkészítésében nagy segítséget jelentett az Arcanum Digitális Tudománytár.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk