Közélet, hírek

Tanulni a Balkántól!

1/10

1. kép A bécsi kiállítás

1. kép A bécsi kiállítás
2. kép A bécsi kiállítás
3. kép Prishtinai nemzeti könyvtár
4. kép Mushroom building Prishtinában
5. kép Épülő szerelőcsarnok, Koszovó
6. kép Polje lakótelep, Ljubljana
7. kép Kortárs Művészetek Múzeuma, Zágráb
8.  kép Kereskedelmi Kamara, Ljubljana
9. kép Szociális lakóépület, Krapinske Toplice
?>
1. kép A bécsi kiállítás
?>
2. kép A bécsi kiállítás
?>
3. kép Prishtinai nemzeti könyvtár
?>
4. kép Mushroom building Prishtinában
?>
5. kép Épülő szerelőcsarnok, Koszovó
?>
6. kép Polje lakótelep, Ljubljana
?>
7. kép Kortárs Művészetek Múzeuma, Zágráb
?>
8.  kép Kereskedelmi Kamara, Ljubljana
?>
9. kép Szociális lakóépület, Krapinske Toplice
?>
1/10

1. kép A bécsi kiállítás

Tanulni a Balkántól!
Közélet, hírek

Tanulni a Balkántól!

2009.08.27. 12:04

Az európai viszonyokhoz mérve elképzelhetetlenül gyors és erőteljes városnövekedés leírására Kai Vöckler berlini városkutató bevezette a turbó-urbanizmus fogalmát. A Balkán jellemző urbanisztikai trendjei - német szemmel. Károlyi Zsuzsanna beszámolója egy bázeli kiállításról.

Kaotikus városnövekedés Délkelet-Európában
A Balkán évszázadok alatt fogalommá vált Európában. Földrajzi és történelmi értelemben negatív előítéletek sora, a balkanizálódás fogalma azonban ambivalens töltetű. Egyrészt nagyfokú szabálynélküliséget jelent, másrészt viszont improvizáló készséget is. Kai Vöckler berlini városkutató annak járt utána, hogyan mutatkoznak meg ezek a klisék a volt jugoszláv államokban és Albániában. Szubjektív válogatást készített a krízis által szétzilált régió történeti és kortárs építészetéből. Nem csupán épületek, tervek bemutatására szorítkozott, hanem célja volt a háttérben meghúzódó interdiszciplináris összefonódások feltárása is. A gyenge állami intézmények és a függés a külföldön élő diaszpóra pénzétől az építészet és a városfejlődés sajátos formáját kelti életre.

2005-ben a grazi műszaki egyetemen konferenciát rendeztek Kelet-Európa városainak fejlődéséről. Kai Vöckler itt találkozott egy koszovói albán diákkal, aki Grazban tanult építészet. A fiú fotókat mutatott szülővárosa, Prishtina építészetéről. Az impresszív épületek és építészeti megoldások arra indították Vöcklert, hogy tanulmányútra induljon, megismerje a Nyugat-Balkán építészetét és feltárja a szabályozatlan építési tevékenység mögötti gazdasági és intézményi feltételrendszert. Eredményeiről egy látványos kiállítás(1) és egy nemrég megjelent könyv(2) tudósít.

 

1. kép A bécsi kiállítás
1/10
1. kép A bécsi kiállítás

2. kép A bécsi kiállítás
2/10
2. kép A bécsi kiállítás


 

Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó és Albánia egy olyan nagy múltú terület része, amely határos Olaszországgal és Ausztriával, Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával és Görögországgal. A központok és fővárosok Zágráb, Ljubljana, Belgrád, Szarajevó, Skopje, Prishtina és Tirana.

Az építészeti változás komplex témáját a kiállítás egy történeti és egy kortárs részben taglalta. A múltat a II. világháború utáni avantgárd modern építészek épületein és városépítészeti vízióin keresztül mutatta be Vöckler. A visszatekintés Jozé Plečnik klasszikus ljubljanai nemzeti és egyetemi könyvtárával kezdődött (1940). Tartósabbnak mutatkozott Le Corbusier hatása, akinek párizsi irodájában a II. világháború előtt számos későbbi jugoszláv építész dolgozott. Így köszön vissza a marseille-i Unité d’Habitation (1952) Juraj Neidhardts szarajevói apartman házán (1968). A CIAM doktrínái is érezhetők a Citroën-lakópark mintájára tervezett és részben megépített Új-Belgrád (1947) és Új-Zágráb építészetén.

 

3. kép Prishtinai nemzeti könyvtár
3/10
3. kép Prishtinai nemzeti könyvtár

3. kép Szocialista modern Jugoszláviában: Nemzeti és egyetemi könyvtár, Prishtina, Koszovó, 1983, építész: Andrija Mutjankovič, fotó: Wolfgang Thaler. Az 1983-ban megépült prishtinai könyvtár érdekes esete a kialakuló strukturalista kezdeményezésnek és egyben hivatkozás az iszlám építészet formavilágára.
Turbó-urbanizmus
1991 után az európai viszonyokhoz mérve elképzelhetetlenül gyors és erőteljes városnövekedés leírására Vöckler bevezette a turbó-urbanizmus fogalmát. Az új kisállam, Montenegró, Koszovó fővárosa, Prishtina vagy az albán főváros, Tirana példáin keresztül grafikonok, fotók és tervek segítségével dokumentálja ezt a jelenséget. Vöckler rámutat arra, hogyan terjeszkedik a lakosság a törvényes korlátozások hiányában. Minden lehetséges helyet beépítenek, és olyan nagy épületeket húznak fel, amekkorát csak bírnak. Nincsenek tekintettel sem a szomszédra, sem a közösségre. A városi épületeket két, három vagy akár négy emelettel is megtoldják. A régire ránövő és gyors iramban növekvő épülettoldásokat találóan „mushroom building"-nek nevezi.

4. kép Mushroom building Prishtinában
4/10
4. kép Mushroom building Prishtinában

5. kép Épülő szerelőcsarnok, Koszovó
5/10
5. kép Épülő szerelőcsarnok, Koszovó

4. kép Urbánus jelenségek. Az egy-három szint magas emeletráépítések jellegzetesek a privatizált kommunális lakóépületeken Prishtinában. Fotó: Kai Vöckler
5. kép Urbánus jelenségek. A szocialista rendszer összeomlásával a jugoszláv utódállamokban megfékezhetetlen építési láz indult meg. A képen egy új szerelőcsarnok építése látható a Prishtinából Skopjébe vezető út mentén. Fotó: Kai Vöckler

 

Építészekre semmi szükség
Az építőanyag-kereskedésben megvásárolják az építőanyagot és a nyugati televíziós sorozatok formakincséből merítve építenek. „Telenovella-építészetnek" hívják ezt a stilisztikai konglomerátumot, amellyel a világ bármely pontján találkozhatunk. A háború utáni Balkán másik tipikus válságszimptómáját Vöckler a nemzetközi ingatlanfejlesztők városközpontokra mért „támadásában" látja. Itt ugyanaz az ignorancia jut érvényre, mint a családi házaknál, csak nagyobb léptékben. Ezzel a Nyugatra irányítja a figyelmet, mert a közösségi terek privatizálása és kommercializálása nemcsak egy-egy balkáni országban felbukkanó jelenség.


Archis Interventions
A kritikus építészek és tervezők a maguk megsegítésére összefogtak. A prishtinai Archis Foundation nonprofit ágaként működő Archis Interventions a tervezés és a piacgazdaság metszéspontjainál akar közbeavatkozni. Ez egy olyan kísérleti szellemi műhely, amely feladatát tervezési és cselekvési koncepciók készítésében határozta meg. Világszerte megrendezett rendezvényeik taktikai beavatkozásokon, proaktív kritikai kísérleteken és improvizációkon keresztül a közösségi térre irányulnak. Emellett párbeszédet kezdeményeznek a lakossággal, mert ebben látják a megtört polgári bizalom helyreállításának lehetőségét. Az Archis Foundation egyébként még két másik részleget is magába foglal: az Archis Publishers-t és az Archis Tools-t.

 

6. kép Polje lakótelep, Ljubljana
6/10
6. kép Polje lakótelep, Ljubljana

7. kép Kortárs Művészetek Múzeuma, Zágráb
7/10
7. kép Kortárs Művészetek Múzeuma, Zágráb

6. kép Kortárs építészet: Polje lakótelep, Ljubljana, Szlovénia 2005., építészek: Bevk – Perovič arhitekti, Ljubljana, fotó: Matev Paternoster. A polje-i lakótelep Ljubljana peremén fekszik. A világosan megfogalmazott városépítészeti terv hat szimmetrikusan elhelyezett, azonos, kockaépületből és az őket körülölelő apró részletekig megtervezett köztérből áll.
7. kép Kortárs építészet: Kortárs művészetek múzeuma, Zágráb, Horvátország, 2009., építészek: Studio za arhitekturu – Igor Franić, Zágráb, fotó: Bruno Bahunek. A kulturális és közösségi programok hiányát pótló múzeum Zágráb CIAM-stílusban megépített ikervárosában, Új-Zágrábban található. Igor Franić kompakt és precíz térszervezéssel egy olyan rafinált épületbelsőt tervezett, amely közvetít a külső és a belső tér között

 

Az Archis Publishers – a Volume magazin kiadásának sokéves tapasztalatával a háta mögött – kiadói tevékenységének kiszélesítésére törekszik. Az Archis magazin és elődei hetvenöt éven át az építészet tényeit közvetítették az olvasók felé. Kezdetben specifikus világszemlélet és kötelezettségvállalás (katolikus tradicionalizmus) jellemezte, majd a mindenkit megillető és a designban is kifejezésre jutó esélyegyenlőségért szálltak síkra. Végül az építészetet és az építészeket érintő témák kutatásába fogtak. Kísérletet tesznek arra, hogy felvázolják a szakképzett tervezők lelkiismeretes munkája eredményeként vagy éppen ennek hiányában kibontakozó világunkat formáló erőket. Mindeközben a folyóirat is folyamatosan átalakult. Már nemcsak az épített környezet új eseményeiről, az új technológiákról, a tervezőkről számoltak be. A mit, hogyan és ki kérdések helyett az Archis az építészet alapvető kérdését, a miértet feszegeti.


8.  kép Kereskedelmi Kamara, Ljubljana
8/10
8. kép Kereskedelmi Kamara, Ljubljana

9. kép Szociális lakóépület, Krapinske Toplice
9/10
9. kép Szociális lakóépület, Krapinske Toplice

8. kép Kortárs építészet: A kereskedelmi- és iparkamara épülete, Ljubljana, Szlovénia 1999., építészek: Sadar Vuga Arhitekti, Ljubljana, fotó: Hissao Suzuki. A szlovén Kereskedelmi- és Iparkamara az egyik első ultramodern épület az egykori Jugoszlávia területén. Építészetében több újító megoldás is felfedezhető, például a nyilvános, félig zárt és zárt terek térben összetett, áramló koncepciója, valamint a tömegalakítás táncoló mátrixa
9. kép Kortárs építészet: Szociális lakóépület, Krapinske Toplice, Horvátország, 2003., építészek: Iva Letilović & Morana Vlahović, Zágráb, fotó: Jasenko Rasol. A Krapinske Toplice-i lakóegység az államilag támogatott lakásprogram eredménye, amelyet 2000-ben a horvát kormány hírdetett meg. Szigorúan programozott sémák alapján rendezték el a lakóegységeket, amelyek az akkori viszonyok között teljesen újszerűek voltak.

 

A Balkán építészei nyugati kollégáikkal ellentétben nem igazodhatnak egy lineáris és koherens építészeti hagyományhoz. Különösen a modernizmushoz fűződő viszony tört meg több ízben is. Legutóbb a 90-es években, amikor az újonnan megalakult államok a modernizmust mint „jugoszláv és szocialista maradványt" bélyegezték meg. Annál biztatóbb, hogy az építészek egy fiatalabb generációja újra párbeszédet kezdeményez a történelmivel és az európai külfölddel is.

Károlyi Zsuzsanna

(1) A kiállítás a bécsi Architekturzentrummal együttműködésben a S AM- Schweizerisches Architekturmuseum-ban volt látható 2008. október 4 – december 28. között. A kiállításhoz készült katalógus: S AM No.06 – Balkanology, Schweizerisches Architekturmuseum, Basel, 2008

(2) Vöckler,Kai: Prishtina is everywhere: Turbo-Urbanismus als Resultat einer Krise; Berlin: Parthas, 2008

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk