/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… A tévészékházként ismert Tőzsdepalota története

1/21

Tőzsdepalota régi képeslapon, 1905 – forrás: Wikipedia

?>
Tőzsdepalota régi képeslapon, 1905 – forrás: Wikipedia
?>
Tőzsdepalota régi képeslapon, 1914 – forrás: Wikipedia
?>
Oszlopsor részlet, 2015 – forrás: Wikipedia
?>
– Részlet a déli oldal párkányzata alatti díszítésből, 2017 – forrás: Wikipedia
?>
Részlet a párkányzat alatti díszítésből, 2011 – forrás: Wikipedia
?>
A palota kapuzata az MTV ottmaradt emblémájával, 2014 – forrás: Wikipedia
?>
A palota a Széchényi utca felőli nézete, 2014 – forrás: Wikipedia
?>
A timpanont körbeölelő tornyok a főhomlokzaton, 2009 – forrás: Wikipedia
?>
MTV stúdió, az előadó Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus, 1959 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
Az MTV egyik stúdiójának vezérlőhelyisége, 1965 - forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Az MTV egyik vágószobája, 1973 – forrás: Fortepan / Urbán Tamás
?>
MTV, 4-es stúdió, látogatói karzat, 1973 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
A 4-es stúdió vezérlője, 1980 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
Az MTV Ablak című műsorának stúdiója, 1984 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
MTV 4-es stúdió. Az Ítéletidő - tv játék díszletei a világosító hídról fényképezve, 1988 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
Stúdió vezérlőterem, 1988 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
?>
Az Újépület belső udvara, 1900 – forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
?>
Tőzsdepalota a Szabadság téren, 1923 – forrás: Fortepan
?>
A Tőzsdepalota távlati képe
?>
A Tőzsdepalota látványterve  – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin
?>
A Tőzsdepalota látványterve  – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin
1/21

Tőzsdepalota régi képeslapon, 1905 – forrás: Wikipedia

Úgy maradt… A tévészékházként ismert Tőzsdepalota története
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… A tévészékházként ismert Tőzsdepalota története

2020.08.16. 08:07

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Alpár Ignác

Címkék:
Úgy maradt

Vélemények:
1

Dosszié:

Legutolsó határidő szerint idénre tervezték átadni a budapesti Szabadság téren nyíló luxus irodaházat, az Exchange Palace-t, azonban a látható munkálatok még el sem kezdődtek. A 20. század elején Alpár Ignác tervezte monumentális Tőzsdepalota a sufniszerűen berendezett MTV székházként vált ismertté: most várja a megújulást. Bán Dávid írása.

Nem egy generáció nőtt föl azon a hét legtöbb estéjén óramű pontossággal fél nyolckor megjelenő képsoron, amelyen egy gongütést követően, királyi bevonulást megidéző fanfárzene kíséretében, szép komótosan a néző irányába fordul egy méretes stúdiókamera, majd ráúszik a felirat: TV Híradó. A felénk irányuló kamera és kezelője mögött az 1955-től Magyar Televízió székházának otthont adó Szabadság tér 17-es számú épület középső tengelyének, kapuzatának illetve az azt lezáró timpanonnak részlete bukkan elő – a megfelelően elhelyezett ötágú csillaggal. Azóta sem sikerült ennyire egyszerű, mégis karakteres főcímet gyártani: az alapkoncepciójában közel három évtizedig változatlan, ikonikussá vált főcímének köszönhetően vált az egész ország számára ismert épületté a Televízió székháza. A köztudatban még ma is leginkább „tévészékházként" emlegetett belvárosi Tőzsdepalota bő egy évtizede lakatlan, de méltóságát, monumentális összhatását most is jól őrzi.

A Tőzsdepalota távlati képe
19/21
A Tőzsdepalota távlati képe

Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították meg a Pesti Lloyd Társulat már meglévő palotájában, a mai Széchényi téren, a Duna partján. Az eredetileg csak értékpapírok kereskedésével foglalkozó intézmény néhány évvel később már beszállt a gabonakereskedésbe és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) elnevezést. A pezsgő kereskedés idővel Európa-szerte ismertté tette a hazai értéktőzsdét, amely ebből kifolyólag ki is nőtte első otthonát és ezért 1873-ban új helyre, a mai Apácai Csere János és Szende Pál utca sarkára költözött. A folyamatosan élénkülő forgalom miatt azonban ez a székház is idővel szűkösnek bizonyult, így a kereskedést felügyelő börzetanács egy új, kifejezetten a tőzsde céljaira építendő pompás palota létesítése mellett döntött 1893-ban. Ehhez megvásárolták a kiépítés alatt álló, nagyvonalú térség, a mai Szabadság tér legnagyobb telkét. 

Az Újépület belső udvara, 1900 – forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
17/21
Az Újépület belső udvara, 1900 – forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Belvároshoz északról közvetlenül kapcsolódó Lipótváros eleinte egyfajta gyárvárosként üzemelt, kihasználva a Nyugati pályaudvar közelségét, a Duna határvonalát és a kereskedéssel foglalkozó központi városrésszel való szoros kapcsolatát. A kerület a kiegyezés után új szerepet kapott, itt jelölték ki az új magyar főváros adminisztratív, politikai, közigazgatási központját, s ennek mintegy megkoronázásaként a negyed Duna parti részén épült meg az Országház. A részben rendezetlen, részben egyre kevésbé idevaló funkciók, leginkább üzemek és gyárak alkotta városrész tudatosan formálódott át az új politikai-gazdasági központtá, de a fejlődést nagyban akadályozta a rosszemlékű, hírhedt Újépület, amely megkerülhetetlenül terpeszkedett Lipótváros szívében. A II. József utasítására, az 1780-as években lépesített – de teljesen csak az 1810-es években elkészült – erődítményszerű katonai létesítmény mind építészetileg, mind emlékezetében nyomasztó zárvány volt a modernizálódásra vágyó fővárosban. A kiegyezés után még próbáltak új szerepet találni a korábban börtönnek és kivégzőhelynek is használt katonai építménynek, de végül a bontás mellett döntöttek, ezzel utat engedve az új, nagyszabású tér létesítésének. A Palóczi Antal tervei alapján létesült tér egyfajta riválisa lett a szinte szomszédos Kossuth Lajos térnek. Az 1897-ben létesített tér a századfordulón az 1848-49-es szabadságharc emlékére Szabadság tér elnevezést kapta, s oldalain egymással vetekedő, igazi metropolisi hangulatot árasztó, némiképp rideg eleganciát tükröző pénzügyi paloták sora épült fel: a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Postapénztár és az Adria Tengerhajózási Rt. épülete, mind nagyszerű építészek – Lechner Ödön, Baumgarten Sándor, Kálmán Géza Aladár, Alpár Ignác, Meinig Artúr – keze nyomán.

Tőzsdepalota régi képeslapon, 1905 – forrás: Wikipedia
1/21
Tőzsdepalota régi képeslapon, 1905 – forrás: Wikipedia

A börzetanács nem aprózta el: a kialakuló tér teljes nyugati oldalát megvásárolta, oda elsőként készíttetett terveket, hogy létrehozza a nagyszabású és véglegesnek szánt tőzsdeépületet. A grandiózus, a funkcionalitásra, ugyanakkor a takarékosságra törekvő épület tervezésére pályázatot írtak ki, majd az építési munkálatait végül annak második helyezettjére, Alpár Ignácra bízták. A világos, tiszta, szimmetrikus alaprajzú, maximálisan a funkcióra koncentráló, jó elrendezésű épület középpontjában a kupolacsarnok került, a két végén pedig egy-egy, 18 méteres belmagasságú, hatalmas ablakai révén jól benapozott tőzsdeteremmel, északon az áru-, délen az értéktőzsde termével. A terek az öt belső udvarról kaptak természetes megvilágítást. A 145 méter hosszú főhomlokzat egyiptomias hatású, az oldalsó és hátsó homlokzatok inkább klasszicizálóak. A szecesszióra utaló finomabb díszítések inkább a belső terekben és udvarokban lelhetők fel, míg a külső megjelenést az oszlopozás, a timpanonok, a minden irányban megtalálható méretes ablakok teszik monumentális érzetűvé.

Tőzsdepalota a Szabadság téren, 1923 – forrás: Fortepan
18/21
Tőzsdepalota a Szabadság téren, 1923 – forrás: Fortepan

A TV Híradó főcíméből is jól ismert, timpanonnal lezárt kapuzat például 20 méter magas, amit két oroszlános, neoreneszánsz torony fog közre. A süttői és sóskúti mészkőből elkészített homlokzat méreteivel és hatásával is a pénz és a gazdaság hatalmát jelképezi, de mindezt segítik még olyan szimbolikus jegyek, mint Merkúr, a kereskedelem és Héphaisztosz, az ipar istenének szobrai, vagy az oszlopok tövénél található búzakeverék. Az utcaszinten kiadható helyiségeket alakítottak ki, itt üzemelt például az Uppor kávéház is.

A nagyszabású Tőzsdepalota 1907-re készült el és működött kereskedelmi központként egészen annak megszüntetéséig, 1948-ig. A hatalmas építmény falai között ezután több intézmény is váltotta egymást, volt minisztérium, hadi kórház, benne működött egy ELTE Orosz Intézetéből létrehozott Lenin Intézet is, majd a Magyar Technika Háza. 1955-ben a teljes épületet átadták az akkor már még csak kísérleti adásokat sugárzó Magyar Televízió számára, s ehhez a belső térben komoly átalakításokat végeztek. A díszes főlépcsőház és az abból nyíló márvány és gránitburkolatú előcsarnok ugyan megmaradhatott a televízió reprezentatív fogadóterének, ez utóbbi tér Aulaként az itt dolgozók és a betérő külső filmesek kedvelt találkozóhelye volt. A tőzsdetermekből stúdiók létesültek, a széles közlekedők egy részét megbontották és alakítottak ki bennük technikai helyiségeket, vágószobákat. Az évtizedek során, a felmerülő igények szerint az épület belső tereit egyre jobban és egyre esetlegesebb módon átszabták, labirintusszerű világába a dolgozók sem jártak nagy örömmel. A pénztelenségből eredő sufniszerű toldozgatás szinte egyetlen pozitív hozadéka az lehet, hogy sok helyen a falakra aggatott burkolóanyagok alatt ott rejlenek az eredeti kiképzések, ornamentikák. 

Részlet a párkányzat alatti díszítésből, 2011 – forrás: Wikipedia
5/21
Részlet a párkányzat alatti díszítésből, 2011 – forrás: Wikipedia

Az északi szárnyban viszont, szinte különálló egységként alakították ki a 4-es stúdiót úgy, hogy az eredeti szerkezetet teljesen megbontották. A szinteket egybenyitva a házon belül szinte egy teljesen új épületet hoztak létre, ebben tudták létrehozni az egy ideig még korszerűnek számító, mindenféle színpadtechnikával felszerelt nagystúdiót, amelyben tévéjátékokat, vagy közönség előtt felvett műsorokat forgattak. Ehhez társultak az olyan, a közszolgálati televíziózásban mára már teljesen feledésbe merült funkciók, mint a jelmez- és díszletkészítő műhelyek, raktárak, próbaszobák, zenei stúdiók, szinkronstúdiók.

A Szabadság téri épület bármennyire is ikonikus, de kezdetektől fogva alkalmatlan volt a televíziózás igényeinek kiszolgálására. Stúdióterei, még a nagyméretű 4-es stúdióval együtt is kicsit voltak. Ezért eleinte, szintén átalakítás útján az óbudai zsinagógában építettek nagyobb stúdiót, majd 1986-1990 között, több ütemben építették meg az óbudai Kunigunda útján azt a külső gyártásbázist és járműtelepet, amely a 2000-es években az alapját képezte az új és kifejezetten a televízió számára épülő székháznak.

MTV, 4-es stúdió, látogatói karzat, 1973 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
12/21
MTV, 4-es stúdió, látogatói karzat, 1973 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

A televízió szákháza 1999-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kezébe került, majd számos sikertelen pályázat után 2006-ban adták el a kanadai Tippin Corporationnek, azzal a céllal, hogy az MTV új székházak kaphasson. Az ÁPV Rt. részére a kanadai vásárló 4,6 milliárd forintot fizetett az épületért, amit az MTV további bő három éven keresztül bérelt vissza, mire 2009-ben valóban elkészült az óbudai új, bár sok kritikát kapott székház. Zárójeles megjegyzés, hogy a Kunigunda útján az MTV számára székházzá bővített korábbi telephely eredetileg is szűknek bizonyult, majd a 2011-es közmédia összevonást követően már a Naphegy oldalából kiköltöző Duna Televízióval és a Bródy Sándor utcából száműzött Magyar Rádióval is össze kellett bútorozni. Ehhez újabb, meglévő, többek között az eredetileg építőipari tervezőirodák számára készült épületet is be kellett vonni.

MTV 4-es stúdió. Az Ítéletidő - tv játék díszletei a világosító hídról fényképezve, 1988 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság
15/21
MTV 4-es stúdió. Az Ítéletidő - tv játék díszletei a világosító hídról fényképezve, 1988 – forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Az MTV 2009-es kiköltözés óta a Szabadság téri Tőzsdepalota üresen áll. Ugyan a Tippin Corporation és a projekt vezetőtervezője Michael Tippin komoly háttérmunkával, alapos kutatással, a műemléki adottságokat figyelembe vevő reprezentatív luxus-irodaház tervével állt elő, amire 2010-ben építési engedélyt is kaptak, az első kapavágás azonban nem történt meg. A Tőzsdepalota épületébe tervezett irodaházfejlesztés fő iránya az volt, hogy a tereket minél nagyobb mértékben az eredeti állapot szerint újítsák fel, kortárs beavatkozásokat csak a legszükségesebb esetben végezzenek. A televíziós funkcióra emelt belső, mikor-antennának használt tornyot a terv megtartaná és annak új, üvegezett terű funkciót adna. „Ahol lehetséges, törekszünk az eredeti funkciók, külső és belső terek visszaállítására. Az időközben teljesen megsemmisült és elveszett belső terek eredeti szerkezetét korszerű üveg-acél megoldással keltjük életre." – nyilatkozta Michael Tippin. Az építészek listáján szerepel Alpár Ignác, mint az eredeti tervek készítője, a Beyer Blinder Belle, illetve a kanadai-magyar CMA International is. Az ’A’ kategóriás irodák mellett az épület eredeti közlekedési rendszerének visszaállításával számos nagyvonalú közösségi tér is létrejönne, valamint az utca felé szintén felső kategóriás üzlethelyiségeket is nyitnának. 

A Tőzsdepalota látványterve  – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin
20/21
A Tőzsdepalota látványterve – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin

A 49.000 négyzetméteres épület remélt megújulását Zöldi Anna részletesen mutatta be az Építészfórum oldalán azzal, hogy a megújult állapot utáni megnyitást 2014-re tervezték. Az építési engedély birtokában már 2011-ben nekiláttak volna a nagyszabású munkálatokhoz, ez azonban akkor nem indult el, két további évvel elhalasztották. Az új kezdési dátumnál sem történt előrelépés, amit akkor Tippin így indokolt: „A jelenlegi magyarországi gazdasági helyzetet figyelembe véve úgy döntöttük, hogy késleltetjük az építkezés megkezdését". A késleltetés azóta is tart, így a legutóbbi ismert céldátum szerint idén kívánták volna átadni a megújított Tőzsdepalotát. Az épület kapui tehát egyelőre zárva maradnak, csak szerencsés filmes stábok jutnak be alkalmanként, hogy kihasználják annak elhagyott, labirintus szerű tereit és az azokból kisejlő korai visszafogott pompát. 

Bán Dávid

A Tőzsdepalota látványterve  – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin
21/21
A Tőzsdepalota látványterve – 2011 – vezető tervező:Michael Tippin

 

Szerk.: Somogyi Krisztina

Vélemények (1)
P. Imre
2020.08.16.
08:48

Alpár Ignác fantasztikus életművének itt, az ÉF-en fellelhető, hangulatos és informatív összefoglalója: https://epiteszforum.hu/na-de-ignac-nem-szegyelli-magat

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk