Épületek/Irodaépület

Új községháza Pellérden

1/15

Homlokzat a leendő főtér felől

Homlokzat a leendő főtér felől
Községháza képe a fő utcáról nézve
Homlokzat a leendő főtér felől
Az épület a tervezett sétány felől
Az épület a tervezett sétány felől
Déli homlokzat
Homlokzat részlet
Az ügyféltér tere felülvilágítóval
Ügyféltér a bejárat felől nézve
Ügyféltér
Ügyféltér
emeleti galéria
Emeleti galéria
?>
Homlokzat a leendő főtér felől
?>
Községháza képe a fő utcáról nézve
?>
Homlokzat a leendő főtér felől
?>
Az épület a tervezett sétány felől
?>
Az épület a tervezett sétány felől
?>
Déli homlokzat
?>
Homlokzat részlet
?>
Az ügyféltér tere felülvilágítóval
?>
Ügyféltér a bejárat felől nézve
?>
?>
Ügyféltér
?>
Ügyféltér
?>
emeleti galéria
?>
Emeleti galéria
?>
1/15

Homlokzat a leendő főtér felől

Új községháza Pellérden
Épületek/Irodaépület

Új községháza Pellérden

2007.06.04. 12:12

Építészet: Getto Tamás - Gettoplan Bt.

Pellérd község legutóbbi öt évének története, úgy gondolom mintaszerű. Mintaszerű azért, mert a falu vezetése, Metzing József polgármesterrel hosszú távban gondolkozik. Hat évvel ezelőtt szabályozási tervet készíttetett, amellyel megteremtette egy leendő községközpont megépítésének feltételeit. Ezt követően felkérték irodánkat, hogy készítsünk tanulmánytervet a községközpontról.

A több éve tartó tervezési folyamatnak eredményeképpen Pellérd község és annak központja hosszú távú fejlesztési tervvel rendelkezik.

A községközpont elemei sorra épülnek. Megépült a bank a sarkon, azt követte a községháza, építés alatt áll az új iskola és tornaterem, szerveződik az új óvoda építése, készülnek a községi sportpályák. 

Minden a tervek szerint halad, lépésről lépésre.

Az új községháza programja szerint olyan újszerű, európai színvonalú épület amelynek ki kell fejeznie a község "első házának" középületi pátoszát és a polgárok felé forduló nyitott demokratizmusát.

Épületünk az ügyfelek és hivatalnokok viszonyát, épületen belüli kapcsolatát újszerűen igyekszik megfogalmazni: az épület centrumában az ügyféltér, az az ügyfél, a polgár áll, köré szerveződnek a hivatali helyiségek.

Fontosnak tartottuk az épület működésében a sokrétű többcélúságot, melynek működését az utóbbi egy év visszaigazolta.

szöveg és képek: Gettoplan Bt.


Építészet: Getto Tamás - Gettoplan Bt.
Belsőépítészet: Getto Tamás, Schunk Tímea – Gettoplan Bt.
Statika: Nagy László – 2001 Tervező Bt.
Gépészet: Eördögh Zsolt – Hevaszer Kft.
Villamos tervező: Hegyi Béla - Pécsi Villamos tervező Kft.
Kivitelező: Castrum Kft.

Vélemények (4)
EMA
2007.06.10.
12:53

Az épitész urakkal ellentétben, én a rendezési tervet fogom egy kicsit "fikázni" - talán éppen azért, mert a megépült községháza nekem, megvallom nagyonis tetszik! Az ügyfélszervezés, a decens méretezés, a szerintem proporcionális községháza egy fejlődni akaró községhez.A mozgáskorlátozás azonban valós probléma a felső szinten - a magam, meglehetősen szigorú és következetes módján elfogadhatatlannak tartom, hogy kerekesszékkel nem lehet feljutni a felső szintre. A lépcsőház-szerkesztés pedig lehetetlenné teszi, hogy akár a későbbiekben is liftet épitsenek be. Hacsak nem egy a központi légtérbe, ami szintén kár lenne. Vagyis, szerintem, nem a rámpa miatt, hanem a lift hiánya miatt létezik továbbra is a diszkrimináció. A rendezési terv nem elég előrelátó, sőt azokat a már únos-untig emlegetett elveket sem tükrözi, amely mint reflex kellene, hogy az épitészek sajátja legyen. Konkrétan arra gondolok, hogy a nevelési központ (óvoda, iskola) egy markánsan elkülönitett egységként, és semmiképp a központi parkoló mellett célszerű. Az étterem, ha ez egyben kiszolgálja a nevelési együttes épületeit, akkor lehet határos vele, de nem úgy, hogy közbeékelődik. A nevelési központ nemcsak napközben, hanem az esti órákban is működhetne, és a falu oktatási, továbbképzési központja is lehetne, ezzel növelve az épület kihasználtságát, vagyis a gazdaságos működtetést. A parkoló elrendezése akkor is zavaró, ha ez nem egy nagyváros központja, és elvileg van hely bőven. Magam részéről, éppen egy hasonló feladattal birkózom, vagyis közterületi parkoló, olyan helyen, ahol pillanatnyilag még nem tűnik zavarónak, a laza beépités miatt, de ha belegondolunk, akkor a parkoló az csak parkoló, hacsak nem tervezzük eleve úgy, hogy annál több legyen... Ebben az esetben például, a parkolót a lekövezett tér felé félig belecsúsztatnám a földbe, vagyis, egy füvesitett dombocskát húznék a parkolók felé, igy ha a kikövett teresedésen valami esemény zajlik, akkor a dombocska természetes nézőtérré alakul, miközben alatta a parkoló. Nem kellene félni, kicsit merészebb, városiasabb megoldásokkal, hiszen a falvak lakossága igy kétszeresen nyertes lehetne: egyfelöl városias központ, másfelöl laza-falusias beépités, vagyis egy humánus közösségi létet szolgáló környezet. Eva Mihály Amichay városgazdász-újságiró

hady
2007.06.05.
12:11

Te Hartmann! Nagyítsd fel a pdf-es alaprajzot 300%-ra, akkor kb. 1:100 és számold ki, hogy 28 cm szintkülönbségre 5%-os lejtő (neked: emelkedő) mellett milyen hosszú a rámpa vízszintes vetülete! Nekem 5,60 m jött ki. Nos: pontosan ilyen hosszú az alaprajzon a rámpa. Úgyhogy hátrább az agarakkal, Nagymester! Sityu megközelítése legalább építészeti, és ott bírál, ahol helyes, a befogadó környezet és a (jó) építészet közötti rést (mit rést, szakadékot!) feszegeti. Csak annyiban vitáznék, hogy nem baj ez a ház ott. Nem hamar, de megszokható vizuálisan nem képzett emberek számára. És épp itt a ház jósága: mivel következetes és elég határozott, látok remény arra, hogy elgondolkodtató legyen azok számára is, akiknek szánták. Élmény, mely beépül a tudat mélyére és szemléletet formál. Ilyenképpen még művészetnek is nevezhetnénk. És mindenképpen visszaveri a hátsó szándékú, megalapozatlan kritikákat, melyek farkast üvöltve építészeti minőséget reklamálnak értelmetlenül.

Hartmann György Sándor
2007.06.04.
12:43

Mert ellentéteben Marosi úr tevéhez írt megjegyzésemhez ez az épület kivülrül ugyan csodálatos hehet, de hol van az akadálymentes (5 %-os) lejtő a bejáratnál, halott-e a tervező úr arról, hogy a szmítógépes munkahelyek kialakítására milyen előírás vonatkozik? (Építészek ne is keressétek, mert ez hiányzik abból a rendelet felsorolásból, amelyet a jogosultsági vizsgához előírtak!) És ismét felteszem a provokatív kérdésemet, hol kedődik az építészeti minőség?

sityu
2007.06.04.
14:04

@Hartmann György Sándor: Ez az akadálymentesség egy jó kis téma lehetne: -hiányzik még egyébként az előírás szerinti pihenő is a rámpából, meg a dupla korlát kívül-belül; -kérdés viszont, hogy a valóságban is hiányzik-e? -hogy gond-e a ~7%-os emelkedő?? -azt gyanítom ugyanis, hogy az ország jelentős része élből nem akadálymentes, és most nem az épületekre gondolok, hanem az 5%-nál nagyobb lejtésű utcákra (én ugyan síkvidéki, alföldi gyerek vagyok, de még lapályos szülővároasomban, Szegeden is tudnék olyan helyeket mutatni, ahol nagyobb az utca lejtése, mint 5%; s a tetejében nem is kis zsákutcáról, hanem olyanról van szó, amit kiváltani elég nagy kerülővel jár); Tényleg: mi a gond a számítógépes munkahelyekkel? (nem szerencsés ez a tanítóbácsis "ne is keressétek", 'én viszont tudom, bibibí' mentalitás) Engem pl. valóban érdekelne (mondjuk egy rövid mondatban összefoglalva: ez és ez nem jó, nagyjából így kéne; kollégák figyeljetek oda az iylesmire; itt tudtok utánanézni:...) Az épületről: a ház szerintem nem rossz. De nem is igazán jó: én egyfajta Sizá-s puritánkodási szándékot érzek, de ahhoz még mindig sok (talán túlformált?) illetve kevés (túlzottan mechanikusan szerkesztett, nincs benne a Sizára jellemző hanyag kilépés a 'derékszögűségből'). S egy kicsit kezd zavarni ez a fajta l'architecture pour l'architecture keménykedés, az amikor a házat pusztán az építész tekintélyének szóló tisztelet miatt szeretik, ha szeretik. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen kisközségben őszintén, maguktól szeressenek egy ilyen szigorú épületet (aminek értelmezéséhez bizonyos szintű építészeti/vizuális tudás/műveltség szükségeltetik). S nem akarom lenézni a vidékieket (magam is vidéki vagyok, vidéken, kisvárosban dolgozom), egyszerűen csak ez a fajta műveltség nem szokott sajátja lenni a falusi népességnek. Kérdés, hogy kell-e szeretnie az 'embereknek' az őket körülvevő épített környezetet? S fontos-e, hogy hogyan, miért szeretik? Szerintem: igen, igen, igen. S meggyőződésem, hogy létezik olyan építészet, ami "teljesíti" azt a fajta kettős mércét, hogy egyszerre tetsszen a nagyközönségnek és a szakmának.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk