Közélet, hírek

Versenyképes városszövet

1/8

Futó Gábor, Alföldi György, fotó: Haba Péter

?>
Futó Gábor, Alföldi György, fotó: Haba Péter
?>
Futó Gábor, fotó: Haba Péter
?>
Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
?>
Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
?>
Kis Péter, Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
?>
Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
?>
Futó Gábor, Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
?>
1/8

Futó Gábor, Alföldi György, fotó: Haba Péter

Versenyképes városszövet
Közélet, hírek

Versenyképes városszövet

2010.05.25. 11:59

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kis Péter, Alföldi György, Koszorú Lajos

Kivételesen nem a jövőben megvalósuló projekt, hanem egy jórészt már lejátszott meccs volt a tárgya a KÉK Tálaló című beszélgetéssorozata május 20-i estjének. A Közép-Európa egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) városmegújítási beruházásaként aposztrofált Corvin-Szigony projektről nem derült ki különösebben sok kulisszatitok, de azért tanulságos volt, mint mindig.

Kivételesen nem a jövőben megvalósuló projekt, hanem egy jórészt már lejátszott meccs volt a tárgya a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Tálaló című beszélgetéssorozata május 20-i estjének. A Közép-Európa egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) városmegújítási beruházásaként aposztrofált Corvin-Szigony projekt kapcsán az elmúlt 10 évben alighanem rekord mennyiségű szakmai egyeztetés, vita, pályázat és marketingakció folyt – hogy ennek ellenére sem csillapodtak le a kedélyek a Józsefvárost hosszában átvágó, szinte a tabula rasa módszerével élő koncepcióval kapcsolatban, az az egyébként különösebben sok kulisszatitokkal nem szolgáló beszélgetésen is kiderült.

 

Futó Gábor, Alföldi György, fotó: Haba Péter
1/8
Futó Gábor, Alföldi György, fotó: Haba Péter

Futó Gábor, fotó: Haba Péter
2/8
Futó Gábor, fotó: Haba Péter

 

Alföldi György, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója visszaemlékezéssel kezdte: a rehabilitációs stratégia kidolgozása 1998-1999-ben kezdődött: ekkor vált világossá, hogy – bár a 70-es és 80-as években volt néhány elvetélt városrendezési kísérlet – a kerület átfogó fejlesztése nem tűr halasztást: mint mondta, „versenyképes városszövetre" és kerületi imázsra volt szükség, hogy a befektetőket a területre lehessen vonzani. A ferencvárosi „házról házra" haladó rehabilitációra nem volt lehetőség, szögezte le. Alföldi és munkatársai már ekkor tudni vélték, hogy Budapest nem nyer a régió metropolisz-versenyében, így a reménytelen pozícióharc helyett inkább elkezdték számba venni a radikális változtatást, az életminőség javítását leginkább elősegítő szempontokat. Egy akkoriban Magyarországon még újnak számító innovációs modellt alkalmaztak, melynek során nem a rendezési tervek megrajzolásával kezdték a folyamatot, hanem az urbanisztikai-építészeti alapelvek alapjául szolgáló értékvizsgálattal. A kerület lakáshelyzetének javítása, kiterjedt zöldfelületek létesítése, a rehabilitációs munkát elvégző befektető becsábítása – ez a három pillér képezte a fejlesztési elképzelések alapját.

Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója szerint csakis forradalmi változtatásokkal lehet érdemi eredményeket elérni egy olyan állapotú területen, mint a Józsefváros – a házak miliőjének megőrzésével kísérletező toldozás-foldozás nem célravezető, mert nem gátolja meg a szlömösödés kiújuló folyamatait. A munka elején számos városfejlesztési tanácsadót és ingatlanszakembert vontak be a munkába, s tíz, akkoriban a legjobbak közé sorolt építészt is meghívtak egy szakmai vitára, hogy ötöljenek ki egy olyan megoldást, amely mindenki számára vállalható. Futó Gábor felemlegette, hogy ebből a vitából „semmi nem jött ki", az építészek képtelenek voltak közös nevezőre jutni. Viszont később mégis elkészült egy ún. építészeti kézikönyv, amely meghatározta a területen dolgozó építészek által követendő alapértékeket.

 

Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
3/8
Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter

Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
4/8
Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter

Kis Péter, Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter
5/8
Kis Péter, Koszorú Lajos, fotó: Haba Péter

 

Koszorú Lajos városépítész határozottan kijelentette, hogy a Corvin sétány kapcsán szó sincs rehabilitációról, az ugyanis az eredeti állapot helyreállítását jelentené. Hozzátette, hogy a rehabilitáció a Józsefváros esetében irreleváns is lett volna. Ő és munkatársai már 1997 körül nagyszabású vizsgálatot végeztek a területen, hogy feltárják, melyek a városszövet helyi sajátosságai. Az eredmény megmutatta, hogy a 90-es évek rehabilitációs tervei a lakhatatlan házakat és utcarendszereket konzerválták volna, s vele együtt a társadalmi állapotot is, ráadásul forrást sem lehetett hozzá találni. Úgy látták, ideje ezzel az elvrendszerrel szembefordulni, s olyan megoldásokat találni, amelyhez meg lehet nyerni a magántőkét. Ekkor jött az „átvágás" ötlete, mellyel igyekeztek kezelhető darabokra feltördelni ezt a szlömös masszát. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon kemény beavatkozás, majdnem tabula rasa – tette hozzá. Az önkormányzat is lassan belátta, hogy képtelen egymaga megoldani a helyzetet, s az új koncepció ismeretében létrehozták a Fővárossal közösen a Rév8 Zrt.-t. Kis Péter építész, a helyiek számára indított lakáscsereprogram keretében épített, sokat méltatott Práter utcai szociális társasház tervezője üdvözölte Alföldiék építészeti kézikönyvét: ez ugyanis világosan meghatározta, mekkora lakások szükségesek, összegezte a területre vonatkozó valamennyi építési tapasztalatot – ennek alapján már lehet jó házat tervezni a projekt számára, hangsúlyozta.

 

Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
6/8
Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

Futó Gábor, Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
7/8
Futó Gábor, Alföldi György, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

 

 

A beszélgetés moderátora, Szemerey Samu az Corvin sétány arculatával kapcsolatos építészeti vízió kérdését is felvetette, melyre Alföldinek az volt a válasza, hogy a város elsősorban nem építészet, s így nagyon nehéz kiszámítani, hogy egy ilyen óriási produktumot a város befogad-e egyáltalán. Sok a torzó, a városban ma is helyét kereső épületegyüttes – pl. még az Andrássy út is az, mert nincs igazi kezdőpontja, vagy a Madách sétány, amely egy ponton félbeszakad. Megkísérelték a laikusok, a város igazi használóinak szempontjait feltárni – ezt a kutatási anyagot adták a befektető kezébe. Az elsőként jelentkező befektető igazából csak kapacitáslekötésnek akarta használni a projektet, nem voltak nagyívű szándékai, nem akart semmi olyat tenni, amely a város számára is jelentőséggel bírt volna. Így inkább befektetői pályázatot írtak ki, s a nyertes, a Futureal azért volt ígéretes, mert volt „belső álma", hitt abban, hogy valami jót tehet a profitján túl is: a Harvard Business Schoolig vitte az építészeti kutatás ügyét.  Koszorú kiemelte, hogy ennek ellenére az együttes kissé túlépített lett, a szintterületi mutató magasra felkúszott. A városépítész a Kerületi Szabályozási Terv számos pontját is kritizálta, így például azt, hogy kicsi lakások létesítésére ösztönöz, s nem ad megfelelő irányokat a régi városszövet és az új épületegyüttes találkozási felületeinek kialakítására – félő, hogy a terület enklávévá válik, melynek nem lesznek igazi közterületi kapcsolatai a környezetével, annak ellenére, hogy erre a lehetőségek megvannak. Ennek az új városi egyensúlynak a kialakításában a Rév8 Zrt-nek és az önkormányzatnak kulcsszerepe van, bár Koszorú szerint ezt a szerepet az illetékesek nem öltötték magukra. Rámutatott, hogy nem szerepelt az eredeti tervekben a sétányt kettévágó bevásárlóközpont: emiatt a sétány karaktere, funkciója is kérdésessé vált. Ha felsőkategóriás luxusüzletek utcájává válik a sétány – amire minden esélye megvan – akkor még inkább zárvánnyá válhat a terület. Koszorú véleményére úgy kontrázott Alföldi, hogy „Lajos házként értelmezi a dolgot", amely nézet azt feltételezi, hogy a várostervező képes előre megtervezni a funkciók alakulását. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen – a várostervezőnek lehetőségeket kell teremtenie, kereteket, melyeket a város a maga igényei szerint, aktuális helyzetéből adódó módon tölt meg „tartalommal". Vitathatatlan, hangsúlyozta Alföldi, hogy a kerület mindenféle értelemben levegőhöz jutott; sikerült építést generálni, amely beindítja a helyi gazdaságot, s a helyiek végre emberhez méltó lakásokban lakhatnak. Futó is reagált Koszorú meglátásaira: a cél a vonzó városrész kialakítása, s üzleti stratégiájukat ennek megfelelően alakították ki. Ezzel kapcsolatos vizsgálataik során az jött ki, hogy jelen helyzetben és helyen a mixed-used típusú beruházások térülnek meg. Ez indokolja a lakás-bevásárlás-sportolás együttes funkcióját – ez ugyanis olyan szinergiákat teremt, amely pénzügyi szempontból és a város számára egyaránt járható útnak tűnik. Ehhez a Rév8 rendezési terve a lehetőséget is megadta. Ráadásul a többfunkciós fejlesztés a beruházás folyamatát is segíti, hiszen így egyszerre többet lehet építeni párhuzamosan. Futó ugyanakkor elismerte, hogy az valóban nagy kérdés, hogy hova vezet majd a sétány, hogyan kapcsolódik a város egészébe. A mix-used elv ezen a dilemmán is segít: bevonzza a nem itt élő embereket is, kapcsolatot teremtve ezáltal a város szomszédos részeivel.

Nincs új a nap alatt: a tanulság megint csak az volt, amelyet a Corvin Sétánnyal kapcsolatban sokszor sokféleképp levontak már. Nem egyszerűen urbanisztikai elvrendszerek szembenállásáról van szó, hanem – a nagy horderejű társadalmi vonatkozásokon túl – egy különös lenyomatról is, mely az elmúlt 30 évnek a város mibenlétéről alkotott vélekedéseit, egy nehéz múltú negyed örökségéhez fűződő viszonyulások sokféleségét, a helyben lakók igényeivel szembeni érzékenységet vagy éppen érzéketlenséget, s az egész hazai köztérkultúra állapotát mutatja meg. A hosszú kérdezz-felelek nem zárult meggyőző eredménnyel, a távlati tervek még a sétány építésének ezen előrehaladott állapotában is bizonytalanok.

szöveg és fotó: Haba Péter 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk